Áloméjszaka
Beküldte seni - 2013, február 11 - 13:21
Hiányoddal teli éjszakán
gondolattal szállnék feléd,
ideálmodnálak mellém,
s ajkad csókommal cirógatnám.
Míg alszol, megkérném a Holdat,
ezüst fénnyel vigyázzon ránk,
eressze fátyol takaróját,
maradjon, késsen a holnap.
De ha indul, szóljon a Napnak,
arany fénysugárral védjen,
kísérje hozzám minden lépted,
s az álmom valóság marad.
Hozzászólások
lnpeters
2013, február 11 - 13:30
Permalink
Vigyázz, többször is botlik a
Vigyázz, többször is botlik a ritmus, és olyankor a tartalom is bizonytalan.
Pete László Miklós (L. N. Peters)
seni
2013, február 13 - 23:56
Permalink
Köszönöm kedves László a
Köszönöm kedves László a látogatásod és tanácsod. Igyekeszem a közeljövőben ettől jobb verset írni. Ez egy régi gondolat. Talán át kellett volna írnom.
hzsike
2013, február 14 - 18:51
Permalink
Szépen írtál, erről az
Szépen írtál, erről az áloméjszakáról, kedves Enikő.
seni
2013, február 17 - 17:52
Permalink
Köszönöm kedvességed
Köszönöm kedvességed Zsike!
Ölelésem