Búcsúzás

Arcomra régmúlt vágyak kövülnek,
párnámra csorba csillagok ülnek.
Furcsa, halálos randira kérnek,
Koporsómhoz már gyűlnek a férgek.

Először tőled búcsúzom kedves,
vonagló szívem utószor verdes.
Céltalan lényem elfonnyad bennem,
torzult testemből kéne kimennem.

Álmokon hízott emléked kínoz,
sanyarú sorsom nélküled mítosz.
Lidércek fagyott csókjai számon,
borzadva saját síromat ásom.