Csillag a szobában
Beküldte joepoet - 2013, július 12 - 14:07
Olajmécses helyett
napfény-csillár vakít.
Gazdag gróf lehetek:
szobám szigeteit
beborítja a fény -
nappal redőny mögött,
hosszú nap éjjelén
lendít langy levegőt.
Mint oklevél – pecsét
csüng le a kapcsoló,
zsinór-pókfonálként:
motorzaj-állító.
Duruzsolva lengi
körül a bőrömet,
s bódítóan hűti
testem a légtömeg,
de hiába szárnyal
odafönn a lapát,
mikor csábítóan
gyújtasz kánikulát
bennem nyári éjjel...
Olyan gazdag vagyok,
de nem csillárfénnyel,
hisz a te csillagod
féktelen szeszéllyel
tán hajnalig ragyog!
Hozzászólások
M. Karácsonyi Bea
2013, július 12 - 14:08
Permalink
A szerkesztőség nevében is
A szerkesztőség nevében is gratulálok a vershez!
Haász Irén
2013, július 12 - 22:53
Permalink
Nagyon jól lefestetted a
Nagyon jól lefestetted a ventillátoros csillárt...:) Szinte előttem van...
lnpeters
2013, július 12 - 22:59
Permalink
Ez szép!
Ez szép!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
hzsike
2013, július 13 - 17:58
Permalink
Szeretettel olvastam szép
Szeretettel olvastam szép versedet, kedves Józsi.
Zsike:)