Csinosom-szépem...
Beküldte barnaby - 2015, április 25 - 14:40
Csinosom-szépem, csillagosom nékem,
zabolázd lovadat, rúgjon csillagokat.
Szemében az angyal, hold-szerető lánya
suttogó démonom, hóka lovad szántja
az egeknek gyémánt tűz-fényes mezejét
parazsat abrakol, Nap-fiakat számra.
Csinosom-szépem, holdsarló-szeretőm!
Messze tőlem eljársz, szemem elengedő.
Szívem reménykedő, hidegben didergő,
mire visszatalálsz, eljár az esztendő.
Üresek az utcák, sötét házam tája,
nem világol nékem, csak Bába Matullája...
Lelkemben zord tél van, itt hagytál csinosom
mikor tavaszodik, fordítsd meg táltosod...
Mire kivirágzik gyöngyvirág a kertben
lovad kipányvázva, véled együtt leljem...
Hozzászólások
hzsike
2015, április 25 - 14:45
Permalink
Kedves
Kedves Barna!
Szerkesztőségünk nevében gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez.
Szeretettel:Zsike :)
barnaby
2015, április 25 - 16:33
Permalink
Köszönöm szépen...örülök
Köszönöm szépen...örülök ám!!!!
Csilla
2015, április 26 - 22:58
Permalink
Nekem nagyon tetszik a
Nekem nagyon tetszik a hangulat, amit megidéztél, mint egy népdal vagy népköltés, nem is tudom pontosan meghatározni...:)
A Bába Matullája külön tetszett. Köszönöm, hogy olvashattam:)
Csilla
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
barnaby
2015, április 27 - 19:17
Permalink
Köszi Csilla.Örülök, hogy
Köszi Csilla.Örülök, hogy ismerted a kifejezést...sokan nem ismerik így...de Tőled ezt el is várnám :)
Haász Irén
2015, április 28 - 14:36
Permalink
Sőt, már mind tudjuk...
Sőt, már mind tudjuk... tanultunk valami újat....)))))))