Földanya-asszony
Beküldte barnaby - 2015, március 27 - 16:57
Dús combokkal asszonyom-szépem,
hogy leigázol! Öledben édes az élet
jóllakom mindig, éhemet oltod, vágyam...
Jó-szagú álmok kergetik búmat, elviszik messze
Dér delelőjét átsüti tested, melenget, ne fázzam.
Vajszívű angyal, édes mosolygó kalácsom!
Én mézem! Színeid oltom szem-idegembe;
szülj retinámra szépet!
Nyár-szerelemben, ősz-ölelésben, tél parazsában.
Friss tavasz álmát zöldre fakasszad,
cseppje vizeknek, csordulat vérnek
még melegében egybe maradjon. Jó ízű asszony...
Mert kenyerem vagy, étkem! Légy italom, ha kérlek!
Éj-puha vánkos, férjek öledbe, ha alszom.
Csend-szavú asszony. Telve örömben,
éltető combok-átölelően a hosszal...
Ha kebleden ébred a reggel, halni se félek.
Gyáva az ördög, mert Te az angyal védesz.
Földi mennyország, benned a jóság. Baj sosem érhet.
Hozzászólások
hzsike
2015, március 27 - 17:01
Permalink
Kedves
Kedves Barna!
Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez!
Zsike :)