Nincs szebb világ

              

Mennél amerre vinne most az ár,
hinnél még egy más világot, jobbat.
Éreznéd, utadnak vége van már,
és hiszed odaát majd szeretni fognak.

De ha elmész mindent magára hagyva,
hited veszted el, és fájni fog a nem lét.
Bár nem érzed, hogy szívek megszakadva
sírnak érted ha szívedet szerették.

Ne menj, hisz ott van még az álom,
hit, hogy nem átkoztak magányra.
Még nincs az élet túl a zord halálon,
még vár Reád egy szívnek dobbanása.

Még kell akarni dobbanni a szívnek,
vágyni kell a napsütésre még!
Még kell lenni a lelkednek szelídnek,
még nem mondhatod ebből már elég.

Nézd a hajnalt, elalszik az éjben,
a Holdnak fénye álmokat visz el.
És az alkony mely a napsütésben
a bánatoknak lángját rejti el.

Nem lehet még ellobogni végleg,
nincs szebb világ a fellegek felett.
Odafenn csak csillagfények égnek,
itt kell hát leélned életed.

 

 

Hozzászólások

lnpeters képe

Ez egy csodálatos vers!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

hzsike képe

Ez valóban egy gyönyörűség! :) Köszönöm, hogy olvashattam.

Szeretettel: Zsike:)

(Gyakrabban elő kellene venni egy-egy feledésbe merült szép verset, mert megérdemli!)

Köszönöm.

vati képe

Köszöntelek, kedves Phobos! Verseden ott a tehetség bélyege,  de fontos a tehetség mellé a minél jobb helyesírás is. A "nemlét" például egy szó, a vesszők jó helyen vannak, de több helyről hiányoznak. Javíthatom?

Varga Tibor