Oly közel

Egymagamban ülök itthon,
csend jár körül, s az emlék.
Nevetésed idézem titkon,
s rádöbbenek: ezer kell még!

Angyalhajad felém libben,
varázslatod körbejár.
Kezed nyomán ragyog minden,
hív, csak hív a dán határ!

Körbenézek, éjfél elmúlt.
Lassan itt a pirkadat.
Mégis oly közel vagy hozzám,
mi ketten: egy ég alatt.

Hozzászólások

Haász Irén képe

Kellemes, szép szerelmes vers. Azt szűröm le belőle, a kedves még csak nemrég ment el, hisz keze nyomát őrzi minden. Dánia nincs olyan messze...!