Örökkön- örökké
Beküldte skultetyko - 2012, március 23 - 12:56
Széllel szemben, esőben ázva,
kavicsot rugdalva vársz a csodára.
A holnap elé félve tekintesz,
nem tudod, Isten mit tervez, mit tesz.
Egyszerre támad a múlt s a jövő,
keresztre feszít a tér s az idő.
A fák fölött és a zörgő avarban
ha szélcsend vagy szél vagy égi vihar van,
fölötted, alattad és benned is él
a tavasz, a nyár, az ősz és a tél.
Minden a tiéd, mi kéne még?
Beszélsz vagy hallgatsz, megóv az ég.
Kezedben a mécses, őrizd a lángod,
Megvilágítod az egész világot.
Éteri lények kórusa körben,
magadat látod az isteni tükörben.
Minden út összefut s hazavezet –
Angyalok körötted s Isten Veled.
Hozzászólások
M. Karácsonyi Bea
2012, március 23 - 12:58
Permalink
Kedves Kornélia! Gratulál a
Kedves Kornélia!
Gratulál a szerkesztőség a versedhez!
hubart
2012, március 23 - 13:15
Permalink
Szép, filozófikus versedhez
Szép, filozófikus versedhez gratulálok.
Szeretettel, Feri
skultetyko
2012, március 23 - 13:23
Permalink
Kedves Feri, köszönöm
Kedves Feri,
köszönöm szépen; hozzászólásod jólesett.
Szeretettel:
Kornélia