Parttalan

Beküldte pálházi-éva - 2014, január 22 - 17:42
Ha szárnyait bontó pillanat ringat,
határtalanul kiárad a lélek,
s a büszke sirály szabad repülése
tekintetem messzi kalandra hívja,

míg távoli titkos látóhatáron
elindul a végtelen hullám, hosszan
gördül és összetörik nyugalommal 
ezernyi cseppre a parti sziklákon,


estbe bukó tüzes égi korong fény
aranyát zizegőn szikrázza, szórja,
illúziók sorra omlanak porba,
vágy követel részt, óhajom álomkép...

...bízva kérlek Uram, úgy parancsoljál,
a tó sima tükrén mehessek Hozzád!

 
A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka
  • Megosztás
  • A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
  • 1125 olvasás

Hozzászólások

Mysty Kata képe

Mysty Kata

2014, január 22 - 17:45

  Nagy szeretettel gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez  és "parttalan" szárnyalásához szerkesztőtársaim nevében is!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

pálházi-éva

2014, január 22 - 18:02

Kedves Kata, nagyon köszönöm. 
/Nagyon röstellem, de csak most vettem észre, hogy ez a fránya sorköz jól becsapott és a harmadik versszakot dupla távolságra tette :-( Esetleg ki tudnátok javítani? Van erre lehetőség?/