Parttalanul

Beküldte Della - 2014, június 15 - 20:35
 
Mint néma uszály a folyón,
lecsorognak napjaim,
magával vonszol magányom
fájó emlékek partjain..
 
Keresném az elmúlt időt,
árnyék suhan szobám falán,
sötétre festi a jövőt,
a remény is meghalt talán.
 
Viharom dúl, nem csendesül,
elfogy életakaratom,
a hajnal asztalomhoz ül,
keserv-italom kortyolom.
 
Dal nyílik halkan ajkamon,
míg bánat-szavak szövődnek,
verssé lesz bennem a fájdalom,
könnyezve sírnak a rímek.
 

 

 
A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka
  • Megosztás
  • A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
  • 2122 olvasás

Hozzászólások

hzsike képe

hzsike

2014, június 15 - 20:41

Kedves Maria, Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez :)

Zsike :)
Schvalm Rózsa képe

Schvalm Rózsa

2014, június 15 - 23:08

Kedves Maria!

Szeretettel gratulálok! Rózsa

Della

2014, június 16 - 14:07

Köszönöm Kedves Zsike!

Örülök a Szerkesztőség döntésének!

Maria

Della

2014, június 16 - 14:08

Köszönöm Kedves Rózsa!

Szeretettel: Maria