Sorsom

Valahol egy köztes
világ, miben élek,
nem vagyok még vesztes,
de jövőmtől félek.

Gazdagok közt szegény, 
szegények közt gazdag,
életem egy regény,
mit Isten igazgat.

Boldog vagyok néha,
ez egy nagy ajándék,
sosem voltam léha,
jelenem nem játék.


Sorsom olykor kemény,
harcos alkat vagyok,
él bennem a remény,
boldogulni fogok.

Nem adom fel soha,
szebb lesz tán a jövő,
nem lehet mostoha,
van még bennem erő.

Nem jó, hogyha elfutsz,
küzdj, mint egy oroszlán,
változtatni te tudsz
saját magad sorsán.
 

Hozzászólások

Kedves Zsóka, szerkesztőségünk nevében szívből gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez!:)

Köszönöm nektek, nagyon örülök!

Üdvözlettel:Zsóka

Törő Zsóka