Távozóban

 

Lassan surran ki a nyár az ajtón,
óvatos, hogy észre ne vedd,
nem köszön el, csak titkon
itt hagy magából egy kis meleget.
 
Nemrég még oly forrón izzott,
szép lassan majd elfeleded,
nem ígért semmit, de mégis tudod,
visszatér majd, ha elengeded.

Hozzászólások

Mysty Kata képe

Szeretettel gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez szerkesztőtársaim nevében is!Kata

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Nagyon köszönöm kedves Kata, neked és a szerkszetőtársaknak! Örülök, hogy versem felkerülhetett! :)

Üdv.: Marianna

Az elfogadás és elengedés leckéje... szép, bölcs gondolatok.

Köszönöm, kedves Éva! :)

szép....nyár a dombon....:)

Igen, és visszajön még! :)  Köszönöm a látogatást!

hzsike képe

Nagyon szép! Mindig visszajön, az a nyár...

Szeretettel olvastam:Zsike :)

 

Köszönöm, kedves Zsike! :)

barnaby képe

Nekem tetszik...Gratulálok:B:)

Köszönöm szépen! :)