Ti ölelő, lázas szeretők!

 

Szavak. Ti ölelő, lázas szeretők!
Szerelmes imák, tündöklő fároszok,
Mennyei ízzel áthatott pátoszok,
szűzi papíron csodákat teremtők!
 
Nászlázban feszülő selymes szóhurok.
Pereg az idő, telik a pergamen,
kezemben a toll, egy percre megpihen,
kapkodva levegőt, gyönyört koldulok.
 
Egymásba simuló nemes gyöngyszemek,
- nyárutó fénye hűn beragyogja még -
utat mutatni csillaggá nőjetek!
 
Otthonotok legyen, áldja majd az ég!
Annak ki szegény, bőséggel küldjetek,
 s gazdagít a szó, mint ételt fűszerek.
 

Hozzászólások

Mysty Kata képe

 Nagy szeretettel gratulálok nagyszerű versedhez! kata

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

hzsike képe

Kedves Katám! Szívemből köszönöm a gratulációdat!

Szeretettel:Zsike:)

Nagyszerű szonettedhez szeretettel gartulálok!:)

hzsike képe

Kedves Edinám, köszönöm szépen a kedves szavaidat.

Szeretettel:Zsike:)

Nagyon szép szonett....gyönyörűek a "kifejezéseid".....és mint vers remek.....de bocs...ha azt nézem, hogy szonett akkor formailag rendben is van...de a jambusok (vagy az azokat helyettesítő spondeusok) lehetnének nagyobb arányban is...a végéről Shakespeare LXXV. szonettje jött elő nekem....a tercinák csodálatosak...

gratulálok....:)

hzsike képe

Kedves Imre!

 

Köszönöm szépen, hogy elolvastad a versemet, és köszönöm a véleményedet is. Valóban nem "hemzsegnek" a jambusok  - de mint, ahogyan írod is -, vannak más előnyei a szonettnek, és örülök, hogy azokat kiemelted.

Szeretettel fogadtalak.