Nyári gondolatok a Költészetről
Beküldte lnpeters - 2012, július 9 - 20:14Hol van a Lét értelme, az Élet isteni célja?
Ünnepi asztal vagy köznapi téma a Lét?
———
Hol van a Lét értelme, az Élet isteni célja?
Ünnepi asztal vagy köznapi téma a Lét?
———
Itt vagyok és nem fordulok egyszer sem meg az úton,
mindegy, mit mond rólam az oldalról figyelő én,
folytatom így járásom, lágy ruha selyme borul rám,
szűken, gyászosan, éppen, mint esztendei múltnak.
Hol álmaimra rákacagtak,
sötétbe zárva félve éltem.
Feszültem átkozott falaknak -
A Haza sohasem politika,
Nem rossz, konzervatív kivagyiság,
Nem liberális alamusziság,
A Haza:
Otthon,
Harminckettedik rész
Kánikula
Kánikula uraság
Ráül a világra,
Mint a tájra a távolság
Szürke fityulája.
Versem nem tartozik a fajsúlyos alkotások közé, formai hiányosságai is vannak. Elnézéseteket kérem, de a kánikulára való tekintettel ezt most neglizsében irtam, ezért is lett pongyola.:)
Égő pokol most az egész völgykatlan,
vidékünkön ez a hőség szokatlan!
Kisszobámból ki sem bújok, azt hiszem,
verset írok, felforrt már az agyvizem.
Szenvedve a hőgutától, legottan,
magamról már minden rongyot ledobtam.
Csak egy fürdőgatyát hagytam magamon,
amivel a zavaromat takarom.
Izzik a nap fönt. Vak tüze forrón ömlik a tájra.
Szomjas a fán a levél, száraz a fű idelent.
MystyKata:
Ünnepedhez
Hordozzon Isten
Az istenek halnak, az ember él – visszakézből
A jelenlegi irodalmi köztudatban Babits Mihály és József Attila valóságos félistenek, nincs a kanonizált magyar irodalomnak olyan irányzata, amelyik a kettő közül valamelyikre – esetleg mindkettőre – ne hivatkozna.
A tankönyvi sablonok az irodalomtörténeti tudat frissessége ellen hatnak. Egy-egy sarkos megállapítás rögzíti a költőt valamilyen dobozban, beékelődik alkotó és közönség közé, a doboz címkéje lassacskán a valóság jelmezének tűnik. Így válnak költőink “holt költők társaságává”.
Démon. Éva volt az őse.
Tombolt mágikus hatalma
- Belzebubnak ismerőse -
csókkal mérgezett az alma.
Hőségdémon ostromol,
Izzadnak a fák,
Perzselő légben fuldokol
A satnya világ.
—–
Mysty Kata
Honosítás
Vigyázz Nemzetem!
A gyűlölködő fel ne
használja ellened!
Rekkenő nyár volt és hamis,
Fuldokolt a Nap akkor is….
Pállott volt a levegő,
Kiszáradt a legelő…
Harmincegyedik rész
Ez a vers nem jött volna létre, ha Kőszeghy Miklós nem írja meg a sajátját ...
Én játszanék veled: Halál,
ha fakó árnyad lengedez;
lennék érett búzamező,
melyet kezed éppen keres.
De elhajolnék mint a nád,
ha meglengetnéd a kaszád.
És játszanék veled: Idő,
göröngyös útra mutató;
ha fáj a gond, és ég a szív,
álljon az óramutató.
Majd akkor rakjon perceket,
hogyha a rossz már nem nevet.