Ha szól a vers
Beküldte Toma - 2013, február 9 - 16:41A lélek dalban ünnepel,
a szív is ritmizál,l dobog;
az árnyak akkor tűnnek el,
ha szárnyra kelnek holt sorok.
A lélek dalban ünnepel,
a szív is ritmizál,l dobog;
az árnyak akkor tűnnek el,
ha szárnyra kelnek holt sorok.
1952-ben születtem a nyírségi homok és az érmelléki mocsárvilág határán, Érmihályfalván (Erdély – Partium). Távol a természet és az építő emberi kéz csodáitól, azon a földön, amelyet Kazinczi, Kölcsey, Krúdy, Ady lábnyoma szentelt meg. A hely szellemiségének örököse lenni megtiszteltetés, ápolni kötelesség, továbbépíteni pedig hivatás. Írni gyermekként kezdtem, de huszonöt éves korom óta képző-művészettel is foglalkozom. Érmeimmel, plakettjeimmel számos egyéni és csoportos kiállításon szereztem hírnevet és elismerést. Néhány kisebb köztéri alkotás mellett a legbüszkébb az általam tervezett és 2004-ben leleplezett monumentális emlékműre vagyok, amit szülővárosomban a XX. század hőseinek és áldozatainak emlékére emeltünk.
Az utóbbi években sorra jelennek meg hazánkban a sikeres történelmi regények. Sokan és sokat írtak erről.
Ezennel ajánljuk Tisztelt Szerzőink szíves figyelmébe, hogy a Magyar Helyesírás Szabályai érvényben lévő 11. kiadását kötelezőnek tekintjük a versek publikálásában.
Ellene vagyunk mindenféle helyesírási önkényességnek. Nyelvünknek van érvényes helyesírási rendszere, kéretik azt betartani. A lírai ötletesség és eredetiség igazi színtere nem a vers helyesírásában keresendő.
Ugyanez érvényes a központozásra is. Minden Olvasónak jár, hogy a verseket a befogadást megnehezítő helyesírási és központozási zűrzavar nélkül olvashassa.