Nagyanyám

Beküldte hzsike - 2014, július 12 - 20:15
H.Gábor Erzsébet
Nagyanyám
 
Ráncok mélyültek szeme körül,
hittem, a fény is vele örül -
hisz mindig nevetett.
 
Keze remegett, bőre aszott,
szíve telve volt, bőven adott -
Ő, nagyon szeretett.
 
Haja őszbe fúlt, kontya szoros,
válla meggörnyedt, hogyha mosott -
és egyszer elesett.
 
Jeges hajnalon mennybe szökött,
glória gyúlt a feje fölött -
s lágy fénybe temetett.
 
2014.07.12.

 

 

Hozzászólások

Haász Irén képe

Haász Irén

2014, július 13 - 14:16

Nagyon szép emlékezés, drága Zsikém.

Az utolsó sort félre lehet értelmezni. Mintha téged temetne lágy fénybe a glória... azt hiszem, a műveltető szerkezet jobb volna itt, a lágy elhagyásával: s fénybe temettetett.. Nem gondolod?

Ölellek.

hzsike képe

hzsike

2014, július 13 - 17:13

Drága Irénkém!

Jól érted, ha "félreérted", ugyanis Nagyanyám "glóriája", engem ölelt át, temetett selymes fényébe, mint  egy utolsó szeretet-megnyilvánulásaként.

Köszönöm  az olvasásod.

Szeretettel:Zsike :)

Mysty Kata képe

Mysty Kata

2014, július 13 - 16:53

 Emlékeztem én is...."elesetten" az Elmenőimre...Szeretettel méltó soraiddal!!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

hzsike képe

hzsike

2014, július 13 - 17:15

Köszönöm szépen, drága Katám! Ölellek.

Zsike :)

lnpeters képe

lnpeters

2014, július 13 - 17:58

Szép emléket állítottál Neki!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

hzsike képe

hzsike

2014, július 13 - 18:44

Köszönöm szépen, kedves Laci! :)

 

hubart képe

hubart

2014, július 14 - 08:45

Engem is megérintett  a versed, tetszett a formai megoldás is a tercinákkal. :)

hzsike képe

hzsike

2014, július 14 - 18:54

Neked is köszönöm, kedves Feri. Örülök, hogy megérintett (és megihletett ) a versem.

Szeretettel:Zsike :)