Ginger Cooper blogja

El tudsz még futni?

Ha igen, akkor csak rohanj hát.

Nem tart vissza Téged semmi.

Sem, én sem más gát.

De hiába futsz, nem menekülhetsz.

Az emlékeid veled futnak.

Nem szabadulsz tőlük, nyomodban lihegnek,

És egyszer csak elkapnak.

Megint szétszakítják lelkedet,

Ha nem vigyázol, felemésztik szívedet.

Megint visszadobnak a semmibe,

S Te ott leszek újra a kezdetbe.

Mikor még reméltél, mert elhitted

A Remény még él.

Mikor féltél elindulni,

Vagy lehet nem volt erőd menekülni.

Hagyd a szavakat!
Volt elég.
Képekből is, mely a tűz által
Idővel, majd elég.

Nem maradnak fülemben szavaid.
Kidobom a noteszemből képeid.
A tűzbe dobom, hogy elfelejtselek,
Pedig, úgy akartam, hogy megszeresselek.

Hogy szeresselek.

Ember maradnék, ha lehetne,

Ha az emberség még kellene.

Ember maradnék, e embertelenségben

Igazhitű, jó a kegyetlenségben.

Ember maradnék, Érted, nem magamért,

De Te nem értesz, elhagysz másért.

Ember maradnék, így is lesz, talán.

Álmomban reád találok, ha egyedül leszel, árván.

Ember maradnék, mert még tudok hinni.

Keress meg, ha majd ember akarsz lenni.

Állj meg ember!
Állj meg rohanásodban!
Magadat és a világot,
Pusztító tébolyogásodban.

Állj meg ember!
Ha ember vagy még.
Ha nem pusztított el,
A végtelennek hitt végesség.

Állj meg!

Annyi érzés van bennem, annyi szó.,

S nem tudom leírni oly borzasztó.

Néma marad a szám,

Csak a szívem kalapál.

Sötét minden, megrendült a hitem.

Te romboltad szét álmok mezejét,

Te tépted szét illúziók tengerét.

Ennyit tudok mondani, nem kell érteni.