lnpeters blogja

Idő-parti Nyár-menedék;

Atlantiszi népballadák

 Liberális rémálomgyár

A pokolba nem emberek,

A Nyár Isten hű szolgája,
A kis Jövendőt dajkálja.

Nyári percek sűrűn élnek;
Nyáron megpihen a Lélek.

Nyarak befőzött emléke
Energiát ad a Télre.

A Szabadság tartománya;
A Nyár isten hű szolgája.

Boldog nyári Pillanatok;
Júliusi Nap mosolyog.

Nyári égbolt; tiszta lepel...
Hűséges gólya kelepel.

Idő fölött Jövő-ponton,
Túl terjed a Horizonton.

Az Élet Értelme ragyog;
Boldog nyári Pillanatok.

Enneádi csendességben
Úszik a Hajó a Létben.

A partok mind iszaposak,
Zsákutca-öblök hangosak.

A szabad-kereskedelem
Sziréndala zúg élesen.

Enneádi csendességben
Szemlélődik minden Érdem.

A Jó soha nem múlik el,
Cégér mindig a bajnak kell.

Akad, amit tovább viszünk,
Mást meg csak a sírba teszünk...

Enneádi csendességben
Ballag a csillag az Égen.

Hallgat
Múlt,
Jövő,
Idea...
Csörömpöl a matéria.

Jövőjét kereső Ember

Szikkadt pénzuralmi elme
Magától jóra nem lelne.

Nincs a pénznél butább dolog,
Csak önmaga körül forog,

Nem is néz magánál tovább,
Szervez örök pénz-éjszakát.

Szikkadt pénzuralmi elme
A Lét örök veszedelme.

Az Erkölcsöt letagadja,
Fontosságát fel nem fogja,

A Múltat kutyába veszi,
Saját Létét is megeszi...

Szikkadt pénzuralmi elme;
Holt szoborra fényes kelme...

Az Igaz Jövőhöz kevés
A pénzügyi "növekedés"...

Ha szilánkokra tört a Hit,

Besenyőktől nem űzettünk,
Sarkvidékre nem születtünk.

Urál mélyén nem horgásztunk,
Jégbe szorulva nem fáztunk.

Sose pottyantunk az űrbe,
Nem voltunk vándorló csürhe.

A nyelvünk itt született
A Kárpát-medencében...
Nem Árpádékkal jött ide,
Itt volt
Nagyon régen...

Északon nem tekeregtünk,
Nyereg alól húst nem ettünk.

Emberpecsenyét nem nyeltünk,
Mongol redőt nem viseltünk.

Nem voltunk senkinél jobbak,
Se rosszabbak, barbárabbak.

Dogmák taplószáraz szája

Idő-parti romvárosok