Komorodik a világ
Komorodik a világ,
Halál lépte dobban,
Szorongató nyomorúság
Terjed egyre jobban.
——–
Fancsalodik a derű,
Gagyi szennye terjed;
Megtorpanó optimizmus
Cinikusra erjed.
——-
Savanyodik a humor,
Zaj öli a csendet,
Bürokratikus látszatok
Pótolják a Rendet.
——-
Komorodik a világ,
Elhervad a rózsa,
Élettelen pénz-kolosszus
Az Élet adósa.
——-
Zsugorodik a jövő,
Fekete a zöldség,
Életre meg túlélésre
Nem futja a költség.
——-
Tőke-vonat zakatol,
Közöny ül az égen;
Amerre megy, sivatag lesz
Mindenütt az Éden.
——
Komorodik a világ,
Pénz a legfőbb Ennyi;
Öntelten szemléli, hogyan
Növekszik a Semmi.
——-
Harsog a buta zörej,
Lét zenéje néma,
Bölcsességet osztogat
A fogyatékos léha.
—–
Rongyos celeb mű-idő
Öli meg a percet,
Hígvelejű szóözönök
Mímelik a verset.
———
Néz a Ritmus tétován,
A Dallam szivárog;
Nélkülük csak tovább mélyül
A fekete árok.
——-
Szűkülnek a távlatok,
A remények fogynak,
Ostrom verte kis örömök
Némán mosolyognak.
——–
Élünk, amíg élhetünk,
Amíg Isten éltet;
Amíg élünk, általunk is
Tovább él az Élet.
——–
Élni talán küldetés,
A Rossz tagadása;
Minden boldog ember talán
Isten földi mása.
———
Csók, Ritmus és Szerelem,
Lelkünk öröksége;
Adjuk tovább, hogy a Létnek
Sose legyen vége.
Hozzászólások
Mysty Kata
2012, május 23 - 23:39
Permalink
Látleletet adsz , mi veled
Látleletet adsz , mi veled kesergünk
rapszódikusan , mégis optimistán...
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
hubart
2012, május 24 - 09:33
Permalink
Ez talán nem is egy, hanem
Ez talán nem is egy, hanem több vers, gondolatai katedrálisként épülnek egymásra. A pesszimista világképet, ami belőlük kirajzolódik valamennyire oldja az irónia fanyar mosolya. Gondolkodásra és cselekvésre készetető munkádhoz gratulálok!
Weinberger
2012, május 24 - 10:46
Permalink
Vitathatatlan értéke
Vitathatatlan értéke versednek a mély tartalom, mellette azonban sok fontos értékét érzékeltem. Az első az a végig egységesen lüktető ritmus, amelyet a 7-6-8-6 szótagos sorok ritmusszekciója szolgáltat alapként. Különösen szépen érvényesül az elején, amikor az egyes sorok ütemezése (4+3)-(4+2)-(4+4)-(4+2) szótag. A másik, szintén különösen az elején, a versszakokat kezdő, egységesen négy szótag hosszúságú, hangulatukban eleve pesszimista állítmányok (passzív igék) sorolása: komorodik, fancsalodik, savanyodik, zsugorodik. Érdekes módon, a végén felsejlő derűlátóbb szakaszok természetesen felvillantanak valamiféle kiutat, szerintem azonban szükségtelenül meglágyítják a kezdeti mondandó súlyosságát - ez azonban részemről kimondottan szubjektív vélemény és nem csökkent a vers értékein.
Kőszeghy Miklós
2012, május 24 - 11:18
Permalink
Amit Miklós említett az
Amit Miklós említett az ellágyított végéről, abban van valami. Az ember az elején felriad, megijed, szembesül a mai világ árnyoldalaival, elgondolkodik, a végén meg mintha nem is erről szólna. Talán Feri is ezért érzi "több versnek", én is.
Persze érthető az a törekvés is, hogy ne pesszimizmus legyen a végső mondanivaló. Láthatóan szinte minden versedben erre törekszel. Ám véleményem szerint ez nem mindíg tesz jót a mondanivalónak, a versnek.
M. Karácsonyi Bea
2012, május 24 - 12:36
Permalink
Sose legyen!Tetszett.
Sose legyen!Tetszett.
lnpeters
2012, május 24 - 22:22
Permalink
Köszönöm, Joe! Amíg találunk
Köszönöm, Joe! Amíg találunk kivezető utat - élünk. Persze, nem mindig van kedvünk keresgélni, a lelkesedés megkopott. Leginkább helytállás az élet.
Pete László Miklós (L. N. Peters)
Vassné Szabó Ágota (nem ellenőrzött)
2012, május 24 - 20:06
Permalink
Szeretem a bölcs
Szeretem a bölcs optimizmusod. amivel feloldod, a sötét képeket.
lnpeters
2012, május 24 - 22:16
Permalink
Köszönöm, Gota!
Köszönöm, Gota!
Pete László Miklós (L. N. Peters)