Dalra gyújtok

Az ősz iromba házimacska 
– a kályhacsőben úgy dorombol –,
kinn kerge szélnek száll a mocska,
csigázik füstből, holt koromból.
 
A nap, tüzes nyarunk svihákja
ki tudja merre kóborolhat,
míg más világot fűt a máglya,
vacogva nézem itt a holdat.
 
Lidérchomály az égi lámpa,
én dalra gyújtok, hogy ne féljek,
a múzsa halkan lép szobámba,
s ébrednek régi szenvedélyek.
 

Hozzászólások

Csilla képe

hubart képe

Köszönöm szépen, kedves Csilla!