Vélt sebekre
Beküldte hubart - 2018, december 12 - 12:40
Hát csak kiáltson, hogyha ég a háza,
ki számolatlan vet reád követ!
Hiába bánt, csak önmagát gyalázza;
s ki visszadobja, rossz szokást követ.
A vélt sebedre – balga szó-ütöttre –
nem hoz vigaszt a másra rádobott,
ha méz helyett ürömre vált a bögre,
s ha jég a szíve, hogy vet új lobot?
Te megbocsátasz, őt, csak őt szeretve.
S ha résre nyitja szíve ablakát,
szavad szelíd, kezét veszed kezedbe,
s a szélbe száll a gond, ledől a gát.
De hull a perc, s a fáma újraéled,
a sors ilyen, gyötörve játszik véled.
Hozzászólások
Csilla
2018, december 12 - 15:17
Permalink
Milyen rutinosan folynak ki a
Milyen rutinosan folynak ki a szebbnél szebb szonettek a tolladból! :) Szívből gratulálok, kedves Feri!
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
hubart
2018, december 13 - 10:02
Permalink
Köszönöm szépen, kedves
Köszönöm szépen, kedves Csilla! :)
Haász Irén
2018, december 12 - 18:18
Permalink
Remek, és megállapítom,
Remek, és megállapítom, Ferikém, hogy hathatósan olvasod, fordítod Shakespearet. De ezt nem kritikaként mondom, ellenkezőleg.
Nem mintha előtte nem írtál volna hasonlóan jó verseket, csak valahogy most látszik ez a hatás.
Gratulálok.
hubart
2018, december 13 - 19:55
Permalink
Tavaly ilenkor fogtam hozzá
Tavaly ilyenkor fogtam hozzá Shakespeare fordításaihoz, és idén augusztus végén fejeztem be a 154 szonettet. Egyrészt kihívásnak tekintettem, másrészt azt reméltem tőle, hogy csiszolódik általa a stílusom, technikám. Kicsit sajnálom is, hogy túl vagyok rajta, mert élveztem ezt a munkát, úgy bele tudtam temetkezni, hogy elfelejtettem minden gondomat, bajomat. :)
Köszönöm szépen észrevételeidet, Irénkém!
lnpeters
2018, december 18 - 18:47
Permalink
Szakértőjévé lettél a
Szakértőjévé lettél a szonettnek, Ferikém!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
hubart
2018, december 19 - 12:57
Permalink
Köszönöm szépen, Lacikám!
Köszönöm szépen, Lacikám!