Jelenlegi hely

Eső a szitán

Beküldte Vasi Ferenc Zoltán - 2024, augusztus 27 - 13:46

(új kötetének címadója)

Vállam felett anyám zokog,

fejem a fellegek nyakán

meghatalmasodott hiány.

Ölelem Őt, ölelném, hát!

Zokog anyám, én a nyakán,

lábam alatt felperzselt rét.

Míg a hatalmas hiányon

töprenkedem, töprenkednék -

megindul a zokogásom.

Fogadkozom, fogalmaznám:

nem vagyok én hitehagyott,

csak aki úgy elámborgott,

hogy a kinti világ egyben! -

de a szív, ha kettéhasadt,

zokogás nem csillapítja.

Milyen vigasz, milyen áron!

Szenvedések imammalmán

szívem rosta, szívem szita,

könnyeinket mind beissza.

Vasi Ferenc Zoltán

Csilla

2024, augusztus 27 - 13:46

Szeretettel gratulálok versedhez és Parnasszusra kerüléséhez!