Cserdítések (Madár Jánosnak)
Beküldte vati - 2016, március 15 - 11:18Már tudom, hogy magammá kell lennem,
hátam lássa mind, ki szembe köpne,
ember vagyok, hirdetni hát fennen,
hogy nem élek ebként, láncra kötve.
Szabad legyek, hogy bennem a hűség
arámhoz, népemhez úgy hevüljön,
mint – lefojtva bár – Pakson a tűz ég,
lobbanjon fel szikrázó betűkön,