Őrangyal
Beküldte Csilla - 2015, július 17 - 13:14Forrás hűsén akkor hajnal éledt,
mikor fényben tündökölni Téged
megláttalak, sugarán a Napnak,
mentem volna veled, hogyha hagynak!
De a szó, mit térdre esve vártam,
elmaradt, mert így, halálra váltan,
szárnyak nélkül nem teremt a lélek;
gondolatnyi vágy, parányi félszek
összezárva tenyeremben, mintha
ott volna az élet összes titka!
Mosolyogtál, és könnyeid tükre
vigyázóm lett akkor, mindörökre.