Blogok

Vén kujon volt ma a Nap;

De aligha bánta,

Hogy az áhítozó földet

Újra megkívánta.

Az asszony ébren töltötte az éjszakát, nem szólt már a férjéhez, tudták mindketten, hogy a hallgatásban, a megalkuvásban az élet lehetősége lakik. Tekintete ugyanolyan üres volt, mint a gyomra.

Kilencedik rész

Dermesztő, közönyös fagyot

Hozott ránk a Tél,

Rajtunk – régi adósain -

Erőt venni vél.

Új reménynek tűz az ára,

Tégy hasábot a kályhára.

——

A jövő: megfagyott tetem,

Eljött az este, a kiskapu zárva,

nedves kövön még csillog a fény,

az utcai lámpa sugarát látva

Délután négy óra volt, a lemenő nap izzott az asszony lángvörös haján. Sietett, hogy nyitva találja még a boltot, ahol cérnát lehetett venni.

       Mysty Kata: 

           Napfény

  Mysty Kata:
     Vágy..

Csak süketen és vakon