Fagyot gyászol az eső,
Könnyezik a tél,
Tócsa medrében pihen a
Száraz falevél.
Sárban tocsog a világ,
Szétolvad a hó,
Tétován és halkan csendül
Az emberi szó.
Régi látszat didereg,
Idő mendegél,
Kóbor végzet a lelkekben
Félelmet remél.
Fagyot gyászol az eső,
Sír a temető,
Lassan múlttá szenderül a
Tegnapi jövő.
Gyorsan múlik a halál,
Az Élet – marad;
Isten ajándéka bennünk:
Szabad akarat.
Mysty Kata: Hazafelé
Szeretem az utat,
amely hazafelé vezet,
bár göröngyös földút...
rajta - "alföldi" kereszt.
Döcögve halad az élet szekere,
de a lélek...
szabadon szárnyal felette.
Egyenesen, nyíl mentén,
mint legény a talpán jár,
csakis "földtől földig",
és mintha ezt mondaná:
- Így tegyetek, Emberek...
járt utat kövessetek,
járatlanon vigyázzatok,
- Meg ne kövezzenek!
SZÁZÖTVENHARMADIK RÉSZ
v Lehet-e a művészet és az irodalom közege az értelmi, érzelmi és erkölcsi impotencia?
Ez az a kérdés, amelyre általában kapásból nemmel válaszolunk, hiszen a felvetés is tökéletesen abszurdnak tűnik.
Egyáltalán miért merülhet fel ez a kérdés?
Mysty Kata
Háziorvosomnál
Ajándékot hoztam....
Ördögfiak kergetőztek,
zabos, szilaj szélboszorkák,
hulladékát nyárnak, ősznek
felseperték, szétkotorták.
Régen nem volt ennyi szemét,
megteltek a komposztvermek,
csípős hideg oltja hevét
mindent rágó Lucifernek.
Magyar posztmodern fagyok;
Régmúlt köde kavarog.
Jéggé fagyott Trianon
Acsarkodik a havon.
Holt álmokon fagy ropog,
Alszanak a magyarok.
Magyar posztmodern fagyok;
Rozsdás vén kánon makog.
Líra-bürokrata had
Posztmodern fagyhoz tapad.
Hivatal-ihlet körök
Remélik: a fagy örök.
Magyar posztmodern fagyok;
Párizsban fegyver ropog.
Csuklyás pribékhad tüzel,
Gagyira golyó felel.
Keselyű három napja -
Festett egem hasad. Kiált a fa
födém, a pozdorjalemezzé gyűrt.
Recseg, kívülről elkapta a fagy,
bent a meleg. Kettő közé került.
Harctér ez itt! Mint minden más, ami
ellentétes erőknek játékká vált,
igyekszik a fronton kitartani,
szorongatva repedő tapétáját.
Mint árapály tágul, s húzódik össze,
holtában is él. Lélegzik, mozog.
Kint fagy, bent hő. A kettő között, közbe’
a lemez zokszava felimbolyog.
Csaták hőse. Minden tél kárvallottja,
HUSZONKETTEDIK RÉSZ
A török főerők Magyarországon legfeljebb május és október között lehettek akcióképesek, de a tapasztalatok azt mutatták, hogy a tavasszal Drinápoly körül gyülekező és onnan elinduló szultáni hadak igen ritkán értek hazánkba augusztusnál hamarabb, és az esetek többségében október közepén már hazafelé tartottak.
Ez azt jelenti, hogy minden évben legfeljebb három-négy olyan hónap volt egy-egy esztendőben, amikor a török főerő jelenlétével számolni kellett.
Tigris, tigris, tűz, parázs,
éji erdőn villanás,
mi égi kéz s szem mért rád
félelmes szimmetriát?
Mi gyújtja szemed tüzét,
Felöltöm én smaragd ruhám,
ledől a lány e fűsubán.
De bézsre vált a zöld özön,
ha szalma-fénybe költözöm.
Kaszát suhint a szőke nyár,
a fák aranygyümölcse vár.
Palettafolt a sok levél,
a gyom között tücsök zenél.
A Szerelem újra éled
Minden csúf téli napon,
Amikor csípős hajnalon
A szememet kinyitom.
A Szerelem újra virul,
Mint az ifjú fergeteg,
Amikor estére végre
Hozzád hazatérhetek.
A Szerelem örömvirág,
Amíg élünk, ünnepel,
A Szerelem sose múlik,
Csak az élet tűnik el.
Kui János
Új esztendő
2015
Az új esztendő
hideggel, hóval
érkezett hozzánk,
mi nem reszketünk:
meleg a szobánk.
Vesszük a bundát,
kint a szánka vár,
megyünk a dombra,
egyszer lecsúszunk,
s jön a korcsolya.
Sílécünk is van,
ki is próbáljuk,
meredek a domb,
leereszkedünk,
vajon melyik jobb?
Népes társaság
ünnepel együtt,
hogy az új év jött,
és hozott nekünk
sok-sok örömöt.
Deák Ferenc 1865 januárjának elején, kemény hidegben egy falun utazott keresztül.
Amíg a kocsisa a lovakat pihentette, Deák szóba elegyedett a falusiakkal. Kiderült, hogy éppen a közelben lakik Jani bá’, aki mindig előre meg tudja mondani, milyen lesz a tél.
Nosza, erre Deák is kíváncsi volt. Elbaktatott az öreg házához.
Jani bá’ nem sejtette, ki a látogatója.
- Milyen lesz a tél, Jani bá’?
Az öreg megvakarta a füle tövét.
- Ha ma nem fagy, kemény lesz.
Deák szétnézett. Fagyott bizony, elég rendesen.
- És ha fagy?
Zsong, zsibong a zsolozsma,
a csizma sem poros ma.
Az istálló halk bazár.
Gáspár, Menyhért, Baltazár
fáradságtól tántorog.
Kis csapat jön, pásztorok.
Egyiküknél bárány bég,
s egyre jönnek, jönnek még…
József, az ács kikacsint,
hideg lehet odakint!
Elhúzza a reteszfát:
- Kerüljetek beljebb hát!
2014. dec. 23.
Újabb év kezdetén...
Az Idő még szűz, és megifjodik
A Várakozás,
Hátha most jöhet
Valami Más...
A naptárba már új évszám került,
És alábbhagyott a cudar hideg.
Új év.
A futó örömök után.
Jönnek az újabb, és a régi gondok.
Tél közepén
Barantáltak
Fosztogató ködök,
Jéggé fagyott a hagyomány,
És a világ
Köhög.
Újabb év kezdetén...
Gögyén vigyorgó sivár új adók,
A politika, mit gigászi pók,
Trónol a romlás kellős közepén,