Szabadon
Beküldte Poetta - 2013, január 1 - 10:26Enyém a lélek magasztos háza:
otthonos súlytalanság hazája,
Enyém a lélek magasztos háza:
otthonos súlytalanság hazája,
Legyen az új esztendő
Sokszorosan áldott;
Tartsa meg jó egészségben
A régi barátot.
—
A Fiastyúk elült
a Tejút odvában.
A magos ég kristály
pezsgőspoharában
versenyt sziporkázott
Elizabethnek hívnak.
Te akartad? Vagy tán csak véletlen,
hogy titkon a kezedhez érhettem?
Talán a sors játszott csupán
Ballag a Nap odafent
A ködön át;
Imádom a Feleségem
Mosolyát.
—-
A Karácsony
Integetve
Ötvenhetedik rész
Fentebb megállapítottam, hogy az epika jelenkori népszerű formái igen nagy mértékben vannak kiszolgáltatva tulajdon infrastruktúrájuknak. Szerző és közönsége között valóságos intézményrendszer épült ki, amely nélkülözhetetlen. Az epika ezen infrastruktúra nélkül nem juthat el az Olvasóhoz.
A Karácsony puha paplan;
Felmelegít gondolatban.
—–
Meghitt szoba, meleg bársony,
Kiskarácsony, nagykarácsony.
Ha szól a Vers, az Alkalom -
fülembe cseng a szent zene;
én ámulattal hallgatom,
mintha az égből zengene.
Mysty Kata : A Szeretetről
Szent pillanat,
Maradj velünk soká!
—–
Fenyőillat, gyertyafény,
Varázskörben ülök én.
Olyan csendes most az alkony,
hull a hó a kihalt sarkon.
Pelyhe száll a tenyerembe -
tiszta lelkek fehér csendje.
Fájdalomküszöbödbe botlottam,
ott rejtezett a tiszta hó alatt,
a keresztfádról esett le még,
Amikor eljön, reszketeg a Lélek,
És holtnak képzelt régi csodák élnek.
—-
Szent karácsony…
Hallgatom szavát, mit mesél a tél…
Akácok csupasz ágai alatt
itt ólálkodik a csintalan szél,
Ötvenhatodik rész
Egy kis kitérő következik.
A színházról még akad mondandóm. Erre azért van szükség, mert később, amikor a lírában elharapódzó egyes jelenségeket tárgyalom, hivatkozni szeretnék ezek színházi analógiáira (is). Ezen jelenségek egy jelentős része leginkább éppen a színház vonatkozásában érhető tetten.