Szülinapra készül a Föld,
ötmilliárd év mögötte.
Bárhogy nézzük, kenyerének

Hogyha Isten spórolna,

Teremtés se volna,

Üres égen vak üstökös

Sírva kóborolna.

 Mysty  Kata:

A zárban felejtett kulcsot a mondat,
törte el végre, ahogy kimondtad:
nincs az az isten, hogy nélküled éljek...

Huszonkettedik rész

A szabadság és a szerelem sokkal mélyebben tartoznak egybe, mint Petőfi híres versében. Nem képzelhető el közözzük olyasféle hierarchia, amit a nagy költő verse sugall; talán inkább ugyanannak az éremnek más-más oldala. Szabadság és szerelem egymást feltételezik.

    Mysty Kata
Ölében tart anyám
    ÚJ!
 
Ölében tart anyám,
Ringató dal szaván.
Mosollyal rám vigyáz,
Csak ő szeret igazán.
 
Ölében tart anyám,
mosolya tűzparázs...
Nyugalmam helyre áll,
Békémre békéje vigyáz.
 
Ölében tart anyám,
Szeme fényére vigyáz,
Ha álom szememre száll,
csendje is honra talál.
 
Ölében tart anyám,
Szeretet-kincsét, azt ám!
Lelkem is otthona már,
Éden és a Kánaán!

Ez a világ, mit a végzet kifundált,
csapdában tart, génjeinkbe diffundált.

Végre virágba borult az öreg bölcs körtefa újra;

Itt a tavasz mégis, s észre alig vehetem.

——

Pőrén álló fűz-tested,
hajad - omló levelek,
lassan szálló szűz-percek,
karom olló - remegek;

Mysty Kata
Apám emlékére..

Mysty Kata

Mama

Első szó - majd utolsó.
Bölcső és a koporsó felett
biztosan elhangzó...
Örök tavasz, liliomfa...
Nyári est friss illata.
Őszbe hajló ág varázsa.
Lelkünk élet-akusztikája.
Szeretetnek palántája.
Belső béke kiáltványa.

Áprilisi csillagok,

Hűvös estét hoztatok;

Alattatok bágyadt Tavasz

Lagymatagon

Andalog.

——

A gólya

Az én nevem Kelep Elek,
egész nap csak kelepelek.
A szomszédom Kele Kócsag,
ez a tócsa nekünk jó csak.
Álldogálva béka lesen,
be is lakunk bőségesen.

(Néha meglepetést hozok:
kisbabákat fuvarozok).

A majom

Én vagyok a legszebb majom,
nem is lenne semmi bajom,
de mások, ha unatkoznak,
mind engemet utánoznak.

A holló, meg a róka

Virágzó fák illatárja lobog,

Könnyű tavaszi zápor imbolyog;

Mosolyog a tavaszi Lélek;

Élek.

Nem érdekel gazdag vagy-e
vagy, koldusként éled élted.
Az érdekel hogy, mersz-e még,

Mysty Kata

A kínok útja vérttelen,

Ereinkből folyik vértelen.

----------------------------------

Forró tenyerét
hátamon,
érintését illatod
bújócskát játszik
becéző végítélet,
benned rejlek
mint fohász
egy összecsukott
imakönyvben.

Huszonegyedik rész

Ha a személyes felelősség felolvad a társadalmiságban, akkor lényegében az emberi szabadság válik teljesen illuzórikussá. Teljesen mindegy, hogy a rendszer propagandája ilyenkor miféle jelszavakat skandál; hogy szabadságról szól-e, hazafiságról vagy szocialista öntudatról, esetleg éppen „a nép szerető édesapjának” mindenki másét megszégyenítő erényeiről zengedez.

Az emberi szabadság nem annak kérdése, hogy a sokféle árucikk közül melyiket választjuk, nem is azé, akarunk-e külföldre utazni vagy sem.

    Mysty Kata
     Kérdések