Mysty Kata blogja

Kis Levél...

Mysty Kata : Levél

Elém hulló kis Levél,
tenyeremen hogy elfér,
Nekem szóló az írás,
és a válaszra, - ki vár?

Elolvasom, a nevét
megtudhatom majd, meg én!
Dicsérethang? - és Rólam?
Istenem, csak - TeRólad!

*

Mintha édesanyám szólna,
A lelkével telve volna!
- Levelem im(e), - viszontválasz,
Kétségeket lásd, nem támaszt....

Ősz búcsúja egyre hosszabb,
tavaszkedvem fel-fel lobban...
Elégedett, el is  mehet..
A Tartalom benne kerek!

Összefutnak a...

 Így ér utol a válság 
 
Sok élethelyzet kiélezett...
Van úgy,
hogy nem vagy a helyzet magaslatán!
Kicsúszik kezed közül a szivárvány,
eltűnik, elillan - látszatvalóság,
- kíméletlenül játszik veled....
Így ér utol válság!
Aki veled volt, nincs már!
Álságos lesz a barátság,
Idegen, kivel élsz , - nem társ!
Bölccsé avat a szamárság...
Életed csak pünkösdi királyság.
Szusszanás nélküli lótás-futás!
 
 Összefutnak a ...
 
Összefutnak a színek,
a színekben a szívek...

Mint kis tintafolt

A Szamos, mint kis tintafolt
Kikandikált, csak útja folyt!
Gondolhatnád, mily lomha volt....

A partján meg az ősz honolt,
Láthatóan oly megfontolt,
Fa alatt állt és meghajolt.

Fű zöldült ott, a kékbe sült,
Csöndből csönd hullt - vétlenül,
Őszi ággal fénybe merült...

Mysty Kata: Mint kis tintafolt

Társad vagyok

A csodát keresed,
Merre is tekereg?
Szemeddel az eget
szemléled szüntelen...

Keresed már reggel,
amikor a nap kel...
Keresed télestén
csillagod keresvén...

Meglátod hirtelen ,
ott hever mindenen..
Méhecske min zümmög...
Tavasz vár,  és  fűzöld!

 

Mysty Kata : A csodát keresed

Az ősz megy

Lépked - az ősz megy!
Nem baj, hadd menjen...
Vár a jövőben
is, ha megéred.

Lépjen hát tovább,
Tele a kosár...
A tél elébe...
Mit kér cserébe?!

Mit is kérhetne,
mást, mint reményhez
kellő szemérmet...
Csak azt kér cserébe!

Mysty Kata:Az ősz megy!

Őszrózsánk virrasztása,
szeretteink édes álma...
Temetőkert virradása,
Élők emlékszivárványa...

A pipacs és a búzavirág

Nem esik már, gyere játszunk!
Búzavirág torka tárul...
Pipacsunk csak ámul-bámul...
- Kérlek szépen bújócskázzunk!
Már nem esik, - játszunk-gyere!
Búzatábla telis-tele...
Benne virág színe meglel!
Pipacstenger medre megtelt!
 
Te leszel a hunyó - kezdjünk!
Kék szirmomat el nem hagyom,
Búzatáblára akasztom,
Remek a mi védő gyepünk.
Máris hunyó lett a pipacs,
Dala zengő ipi-apacs,
Irít, virít , szinte pirít...
A búzakékünk elrejtezik.
 
Nem talállak! - szólt a pipacs.

A lélek húrjain

Mysty Kata
A lélek húrjain
 
A lélek húrjain csobogó dallam,
Hallgatom, amit mond
csendben, halkan...
 
A szívem ütemét dobolja lassan,
Ébredek, visszacseng...
születő dalban.
 
Testem is megrezzen, ellazul, hagyom...
Merengőn képzelem
emléked a pont!

Lelkem is dúdolgat, szolmizál, tapsol.
Merengőn kutatom
szerelmed vakon...

Kíváncsi természet izgalma nyomoz,
Ábrándos utakon
majd hozzászokom!

Alkotó a...

Mysty Kata
Alkotó a....

Alkotó a Szeretet,
mint maga is az...
a szerelem!

Alkotó az igaz Hit,
táplál, kreatív...
sosem avítt.

Alkotó a Bizalom,
mert nagy hatalom,
hű oltalom.

Alkotó a csendes Társ,
mint jó barát,
ha melletted áll!

Alkotó a Nyugalom,
megérlel, kibont,
nem fukaron.

Alkotó a tilalom,
ritkul limlom...
nincs jobb alkalom!

Alkotó az őszi fény
csak szétgurul...
így megőrzivén!

Egyszer tollat fogtam a kezembe

   Egyszer tollat fogtam a kezembe

     Benne maradt az,   - örökre...

    Mintha halkan könyörögne,

  "Ne vesd, ne dobd magad a szemétbe!"

 

   Akad téma, - ott hever előtted!

     Bármi jöhet, - féld a jövődet!

     Emlékszállal Szépbe szőve,

  Múzsa csókja folyvást kelőben!

 

 

 

 

 

Kellett, de kell-e még!?

Csak gyűlöld, gyűlöld meg...
a pusztító gyilkos vészt, a büdös halált,
a tankot, az ágyút
és minden fegyveres ragályt.
A lövészárok bús sarát,
a hideg gyászos éjszakát,
a halál csöndes bánatát.                               
 
Ne a bűn, és az erőszak legyen úr
 "mindenek felett", hanem az élni akarás,
- az élni hagyás!
Az Élet élet legyen!
Legyen Biztonság!
Érték a mád, ha holnapot munkál...
Féltsd félelemmel, tiszta értelemmel,
ne egykedvű közönnyel!
Féltsd a Jövőt,

A bűn törvénye

Mysty Kata
A bűn törvénye

Bűnre ébred folyton a Nap.
Bűntől hal meg nap mint nap.
Édes a bűn, - íze sok száz...
Vitán felül , ki se fogy-tán!

Körözvén a Föld körül,
Magja reá így kerül.
Arat, vet, de kikapál,
Bűnért várd - a rút halált!

A törvénye - már meglehet
- oly régóta egy látlelet!
Egyéb módon sem enged,
a rosszról - még rosszabbra tesz!

Isten álma

Mysty Kata : Isten álma

A lélek kapuja tárva,
egy magyar se legyen árva...
Tudod mi ennek az ára?!
Tudod-e, - csak ez - Isten álma!
 
A lélek kapuja tátva...
Enni kér, de mindhiába!
Az ember néz csak szájtátva,
Ki is vigyáz ma a mára!?
 
A léleknek, ha gyümölcse
volt, aszalt lett, és szűköcske...
Jó is hazug rút bűnöknek
áldoz és nem újszülöttnek.

 

Versvárakat építek

 

Versvárakat építek
csak kövezzetek,
kövezzetek!
Kő kövön majd ott marad,
csak kövessetek!
kövessetek!
 
Kőszívetek meglehet
epedve reped...
Új születhet!
Hússzív vár a várban benn!
Valóra vált majd
hű álmokat.
 
Versvárakat építek,
csak kövezzetek,
kövezzetek!
Kőbe vésem bele én
titkos vegyjelét...
csak éljetek...


Éljetek még!

 

 

http://ircsi-oldala.hupont.hu/felhasznalok_uj/1/8/188769/kepfeltoltes/sziv5.jpg

Szívem nyitva

 

 Szívem nyitva
 
Piros rózsa zöld a levél,
szíveket nyit egymás felé!
Tüzesebb már nem is kéne,
illatozó nyári réten.
 
Megfogom hát a két kezed,
fölolvasztom jégszívedet.
Halkan súg meg, más ne hallja,
csókomért - hogy ég - az ajkad!
 
Tava ragyog mosolyodnak,
meg is csobban mosolyomban.
Mint a bimbó lágy kelyhében,
Élünk egymás szerelmében

 

 

 
 

          

Idővonaton

Mysty Kata
Idővonaton

Idővonaton érkeztél,
Kicsomagoltad a reményt!
Szívem kapuja kinyílott...
Az igen olyan izgatott...
 
 Idővonattal Te jöttél,
vonatoztunk a fény fürtjén.
Visszafelé már épp ezért
jegyekre sem volt szükség.
 
Még áldásadó szerepét
ránk osztotta gondviselés...
Sőt Szeretetnek mezején
a vonzásodnak gyűrűjét.
 

 


 
 

Oldalak