Blogok

Könnyű annak, aki csak

A költséget magázza,

Saját ember-mivoltát

Mindennap megalázza.

——-

Harmincadik rész

A forma általi meghatározottság igen jelentős részben abból származik, hogy valaha minden verses szöveg – benne pedig minden mai értelemben vett lírai mű – énekvers volt, minden verses szöveget énekelni lehetett.

Izzad az ég kék homloka is tán, ömlik a hőség;

Perzsel a vad, buja Nap, éget a kánikula.

—–

Rejtőzve les a fatehén;

Tán azt hiszi, nem látom én.

——-

Teremtés óta benne bőg

Közöny-síneken robog az Idő,

Az egykedvűség lomha vonata,

Te ma leszálltál róla végleg.

Ma egy kicsit nosztalgiázok ...

Ott, hol a Berettyó összefut az Érrel,
ahol a napsugár tömött kalászt érlel,
egy kicsiny faluban a román határnál,
ahol a vadrózsa szebb a rózsafánál,

Világvége Szupersztár

Koncertet ad éppen;

A tömeg úgy tombol neki,

Mint valaha régen…

 Mysty  Kata

   Mysty Kata

 Asszonyom!
- Boncza Berta-

Gyönyörű, fényes, fekete…

Méltóságteljes, mint az óceán,

S véget nem ér soha;

Ezt a verset Kőszeghy Miklós Lepke című költeménye ihlette.

Lepke voltam én az Isten
tenyerén,
jóllakottan élve hitnek
kenyerén.
Elkerülve mélabút, bajt,
azt remélve, tán az Úr majd
osztva csendes égi áldást
- pille szárnya mégse vár mást -
rám borítja féltve óvó
kézkoporsó
fedelét.

2012. június 11.

Szép kora nyár van, a felhők messzire tűntek az égről;

Alszik a szél valahol, s tombol a kánikula.

——-

    Mysty Kata

   Asszonyom !

  -Mikes Klára -

Huszonkilencedik rész

  Mysty  Kata

    Bokorrím

 Várom , hogy egyszer csak csodára ébredek:
 megnyílnak nekem az egek, vagy talán a tengerek,
 elsodornak majd minden komor felleget...
 édes Katkám mosolyarca Napként integet .

 Mysty Kata

  Hová is mehetnénk...

   Asszonyom!

- Szendrey Julia! -

Nem fogynak a szörnyek sose,

Nincs már időm haragra se.

——-

Zeusz atyám, undok lettem;