Temetőbe készülődvén,
Virág lesz a sírodra.
Ez a fájó emlékezés
Vigasz csendes magányomra.
Elfeledett vágyak, álmok,
Megoldatlan titok, talány.
Neked adok minden napot.
A dongó, sárga-fekete bongó,
hasztalan tapaszt sarat:
tetője ázik és fázik.
Mysty Kata
Mysty Kata:
Nyíradony / 1969 - 2006 /
Úgy hiszem, élek e földön. Látom a fényt, s meg is őrzöm.
Szelíd jövőt kereső
Lágyan hulló langy eső,
Tavasz tüneménye,
Megújul az emberek reménye.
Mysty Kata
Szivárványon át...
Mysty Kata
Tavasz-Játék
Ölelésben duzzad,
vágytól máris tüzel ,
rügyet fakaszt minden
ág : és tavaszt hirdet
rajta már sok virág.
Gerjed , tüzes ajkak
cserepén tör elő ,
talál utat felé .
Élet motoz, sarjad,
sajog . Ágon ülve
lehelet szül bébi
bibét; Virág világa
vehemensen fakad,
Ámulatba ejtő
ejtőernyőn szalad.
Hív, hivogat öröm
pompás tavasz -játék!
Szülinapra készül a Föld,
ötmilliárd év mögötte.
Bárhogy nézzük, kenyerének
Hogyha Isten spórolna,
Teremtés se volna,
Üres égen vak üstökös
Sírva kóborolna.
Mysty Kata:
A zárban felejtett kulcsot a mondat,
törte el végre, ahogy kimondtad:
nincs az az isten, hogy nélküled éljek...
Huszonkettedik rész
A szabadság és a szerelem sokkal mélyebben tartoznak egybe, mint Petőfi híres versében. Nem képzelhető el közözzük olyasféle hierarchia, amit a nagy költő verse sugall; talán inkább ugyanannak az éremnek más-más oldala. Szabadság és szerelem egymást feltételezik.
Mysty Kata
Ölében tart anyám
ÚJ!
Ölében tart anyám,
Ringató dal szaván.
Mosollyal rám vigyáz,
Csak ő szeret igazán.
Ölében tart anyám,
mosolya tűzparázs...
Nyugalmam helyre áll,
Békémre békéje vigyáz.
Ölében tart anyám,
Szeme fényére vigyáz,
Ha álom szememre száll,
csendje is honra talál.
Ölében tart anyám,
Szeretet-kincsét, azt ám!
Lelkem is otthona már,
Éden és a Kánaán!
Ez a világ, mit a végzet kifundált,
csapdában tart, génjeinkbe diffundált.
Végre virágba borult az öreg bölcs körtefa újra;
Itt a tavasz mégis, s észre alig vehetem.
——
Pőrén álló fűz-tested,
hajad - omló levelek,
lassan szálló szűz-percek,
karom olló - remegek;
Mysty Kata
Apám emlékére..
Első szó - majd utolsó.
Bölcső és a koporsó felett
biztosan elhangzó...
Örök tavasz, liliomfa...
Nyári est friss illata.
Őszbe hajló ág varázsa.
Lelkünk élet-akusztikája.
Szeretetnek palántája.
Belső béke kiáltványa.