Üzenet
Beküldte Haász Irén - 2015, május 18 - 15:01
Palackba zárnám ezt a napot,
mélyüveg tárlóba tenném,
lássák, mennyire büszke vagyok
rá, s mindig emlegetném.
Sose vehetné ezt a napot
el tőlem más, míg élek.
Különleges ízt attól kapott,
hogy újra látlak téged.
Léggömb-szívünket nem húzza már
a földre vissza semmi.
Végtelen szép lesz a látóhatár,
mert könnyebb így szeretni.
A várakozás édes keserv,
amíg a másik várat,
bár szűkölő félelmet kelt,
hogy idegenné válhat.