Blogok

Járd a táncot, járd!
Akkor is, ha vérzik,
vérzik mind a kettő,
annyi a seb a lábadon
mint rojt a kendőn!

Lejtsd a táncot, lejtsd!
Akkor is, ha tiltják,
szánkat összevarrják,
annyi a férc a nyelvünkön,
dolgoznak a vargák!

Járd a táncot, Járd!
Akkor is, ha kötnek,
kötnek és betörnek,
a lábadon tüskés patkó
ne törjön erőd meg!

Ropd a táncot, ropd!
Akkor is, ha könnyed
gyors patakként árad,
sírodig tart ez a futam
kapkodd hát a lábad!

Előre is elnézést kérek mindenkitől, aki a következő "versemet" elolvassa,
mert lehet, hogy sokaknak nem fog tetszeni... :)

Szigetvár néhai ura,

Nem hajlott gyáva alkura,

Mint némelyik puhány.

“Ne mentesíts, itt a helyem,

Mysty Kata:  

Ötven évem zuhant tova

Az Idő csúszdáján,

Magam is egy régi világ

Emléke vagyok tán.

Tüdőmbe áradó meleg,
ma új ruhába bújtatott.
Kezembe fogtam a szelet,
s magamba szívtam a napot.
 

Mysty Kata
Ördögi körben

Rét, ó, rét, gyere fut a szél,
ébredj már szalad el a tél,
hozz hűs harmatot,
szénaillatot,

Tizenhatodik rész

A lány a dal,
a mindenség alanya,
hangja, dallama, délibábja;
Az ígéret talaja, titka,
álmot bontó kis sziget,
a pirkadat, a kikelet,
ragyogón fénylő csillag.
A csapongó csermely;
a rajongó és álmodozó
 naiva, és a kacagó
a rózsa szirma, virága.
Szentelt víz!

Kihirdette Öltönyisztán;

Nagy bűn lett a cigi – tisztán.

——–

Jön majd a bírságok sora;

         Mysty Kata
Szerelmek rügye fakad

"Kihanemén" ország,
ki, ha nem te benne,
fővárosa páros,
páratlanja vagy te.

 Mysty Kata

 Furcsa ragozás

Bíbor égen sápadt telihold,

Nagyapámnak egy kabátja volt.

——–

Anyám mindhalálig robotolt,