Mysty Kata:
Hontalan angyal
- Hontalan angyal,aki
Boldogít, biztat és
bátorít!
Itt e földön...
hona nincs , hontalanul
Csak kering...
Kedvünk , hitünk
örömünk : Tőle árad, tőle van...
Rábízhatod,- reá magad!
Bár e földön hona nincs ..
Hontalanul...
Csak kering... Éjjel s nappal álmatlanul , téged
Vigyáz ártatlanul.
Utat mutat , jelez , terel. E földön
hona sincs; Hontalanul...
Csak kering...
Hatodik rész
A forma szoros tartozéka a lírai műnek, attól el nem választható része. A líra a legszemélyesebb, és az érzelmekre legmélyebben ható irodalmi műnem, mert a líra az alany és a tárgy lényegi és eredeti azonosságából fakad. A forma pedig éppen ennek az eredeti azonosságnak az egyik legfontosabb építőköve.
Mysty Kata:
Hetven éves leszel..
(férjemhez 2011.jul.21. közeledtén írtam......közben agyi történése, majd infarktusa , két hét múlva szívmegállása lett ......de él!Él!! )
Hetven éves leszel, a gyógyítód is
te leszel , ha
hited szerint teszel.
Együtt jóban , rosszban ; - mi rád leszünk
tekintettel...
Vezessen a sors boldog utadon , át még
Öröm - Tavaszokon....
Tündér - álmokon.
Kár rajta keseregni már;
Az idő, mint részeg tengerár,
A bűnök régi szigetét megette,
És teremtett új vétkeket helyette.
——–
Mint hosszú szoknyás, lompos vén kokott,
Rejti a történelem az okot,
Sok múlékony rossz tartós bajt hozott,
Külföld lett, ami összetartozott.
———
Voltunk a színe – lettünk a fonákja,
Kopott gyűlölködések rongyos zsákja,
Kölcsönös gonoszság,
Mint okság
Divide et imperája,
Mi a magyar most?
Halvány lehetőség,
Álcázott derű két könnycsepp között,
Rettegett jövő,
Zaklatott jelen,
Istent elhagyó istenfélelem.
——–
Nem hasznosuló hitelek világa,
Elspórolt bársony, jelzálog, daróc,
Szomorú bohóc.
———
Mi a magyar most?
Foszló hagyomány,
Elhülyülő, közömbös ifjúság,
Ócska fatányér,
Koszos poharak,
Trágárság mélyén haldokló szavak.
——–
Bezárt üzemek haldokló hona,
Kicsi szemek,
kicsi fülek,
kicsi farok,
kicsi száj,
kicsit szőrös
macska kölök
miákolva kiabál.
Hol a tejem
jó melegen?
Kicsit cukros
jaj de jó,
jól lakik
a macska kölök
kiscicának
ez való.
Hamar felnő
macska lesz ő
az egeret
megeszi.
Ami marad
vacsorából
reggelire
elteszi.
Reggel nyávog,
este nyávog
közben kicsit
szunyókál,
nyalogatja
Felengedő
Zúzmarás percek olvadása
hagy párafoltot ajkamon,
szavak verődnek
fogamhoz vacogva,
de már nem hagyom
a jégszoborrá dermedt csendet
bordáim börtönében ülni,
rianást kiáltok,
s tanulok tavaszt fütyülni.
(2010)
Ködtakaró fedi már a szemérmes téli világot;
Leltárt tart az Idő, most jön az év vége.
——-
Búsul a kurta decemberi nappal a vég közeledtén;
Elmegy az esztendő sírva a többi után.
——
Békét hoztak a földre az ünnep napjai újra;
Szép és fürge az est – együtt még a család.
——
Rosszat hozhat az új esztendő – suttog a felhő;
Pár nap békesség jól jön az év végén.
—–
Csendes a tétova, szürke, ködös kisvárosi este;
Úgy jön az éjszaka is, mint vén látogató.
—-
Kedvesemmel,
Kéz a kézben,
Mindörökre összetartozván,
A Szentélybe léptem…
——-
A külvilág: magányos hegyorom,
Itt fölénk tornyosult:
A Nyugalom.
——
Mint vak világot a téridő máza,
Úgy fogadott
Az élő Isten háza.
——-
Kezem a szeretet felé kitárván,
Alázatot lehelt belé
A márvány.
—–
Jöttünk nyakig öltözve szenvedélybe,
S a félhomály elvezetett
A fénybe.
——-
Mysty Kata:
Sport
Hála neked görög fantázia;
a sport általad lett ambrózia !
Mysty Kata: Sebek
Testi sebek ? - "ebcsont"
beforrnak !
A lelkiektől óvd magad!
Azok egyre mélyebbre
húzódnak, beljebb,
beljebb egészen....
érzőidegek rejtett pályáira.
Tűhegyei mérgeket csöpögtetnek
szerteszét a szív mezején,
csalfán csomókat csalnak elő,
hegyeikből kíméletlenül törnek ki
lávaként;
pusztító tüze mindent fölemészt!
Jó
repülni..
mindenek fölött,
madárként siklani
hasítani a kék eget,
a forrásvizén nyargalni
a szem sugarát beleejteni...
s a lenyugvó nappal álomba merülni...
Jó
szeretni
Miniszter lett, amikor más futott,
Haza Bölcse volt;
Börtönbe jutott.
——-
Bölcsesség,
Szerénység,
Hit és
Alázat;
S elnyelte a sivár huszadik század.
———
Pár mondatát fenn szajkózzák ma fennen,
Hogy a többit meghallani se kelljen.
—–
De ha szeretnénk még jövőt, hazát,
Jól meg kell jegyeznünk minden szavát.
Szél,
Szál,
Szalmaszál,
Az élet tovaszáll,
Hamarosan nyolcvan lesz
A nyugdíjkorhatár.
—–
Csillag kering,
Óra kondul,
A Lét meg nem áll>
Szél,
Szál,
Szalmaszál,
Az Élet
Tovaszáll.
——-
Szél,
Szál,
Szalmaszál,
A nyár mendegél,
Devizahitelt kérelmez
A templomegér.
—–
Szegényre is,
Gazdagra is
A sír csendje vár;
Hiszek a Hit hatalmában,
A Kedvesem mosolyában,
Hiszek hitben
Szeretetben,
És hogy bennünk él
Az Isten.
——-
(És nem hiszek a nemhitben,
Lompos, tudákos szkepszisben,
Szemüveges tagadásban,
Ordas dogmák hatalmában.)
——-
Hiszek a Szó erejében,
Lét céljában, értelmében,
Családban
És boldogságban,
Egy majdani jobb világban.
——–
(És nem hiszek tagadásban,
Halálfilozófiában,
Az elspórolt és elsikkasztott érzelem
Tán zokog valahol;
Semmi-poézis
Semmi-nyelven
Mélyértelmű
Semmiről dalol.
——-
Van szilikon alma,
Széna helyett szalma,
Univerzális bájvigyor:
Globalizált Semmi
Birodalma.
—–
Tévé-nevelte, szerencsétlen, pusztulni szánt
Bamba ifjúság;
Elrendelt sorsod:
Lapos medrű,
Mesterséges
Érzelmileg kiherélt
Világ.
—–
Ugorj össze