Blogok

Vágtázó lelkek mezején

Vágtázó lelkek mezején
Csak profán marad koravén.

Léthe örvénylő vizében
Fehérré ázik az ében.

Láthatatlan áramlatok
Örök spirálja kavarog.

Az Idő Isten kebelén -
Vágtázó lelkek mezején...

Áprilisi tavaszpompa

Áprilisi tavaszpompa;
Virulnak a körtefák,
Kikelet jogara alá
Került ismét a világ.

Feléledtek a Remények,
Kizöldült a dombtető,
Hátha mégis beteljesült
Álmokat hoz a Jövő...

Felébredt téli álmából
A nagyságos Akarat,
A fogcsikorgató végzet
Megint csak hoppon marad.

Áprilisi tavaszpompa;
Szívbe markol a Jelen;
Amit Isten bentről sugall,
Sohasem érvénytelen.

Áprilisi tavaszpompa;
Öröm könnyű fénye ég,
Nemzetekből, családokból
Épül az emberiség.

Még Atlantisz is azt sírja...

Még Atlantisz is azt sírja:
Hogy a sorsunk nincs megírva.

Ikertestvéreit gyártja
Idő-síkok milliárdja.

Az Akarat nem eladó,
Tán még a Múlt sem állandó.

Még Atlantisz is azt sírja:
A végzet az Élet sírja,

De az állandó túlerő
Csupán akkor lehet nyerő,

Ha a részünket elhagyjuk,
S neki ajándékba adjuk.

Még Atlantisz is azt sírja:
Felelősség a Sors írja.

Az Akaratnak szót fogad
A lelketlen világ-anyag.

Dollár-profit égre kelne;
De - bennünk Isten kegyelme.

Kék szemedre hull az álom

Hű szerelmem fönt lobog, mint égi csillag néked.
Érzed? Most heves viharként tombol bent a véred.
Elbódítasz, kedves, mint maréknyi fűszer-ánizs,
karjaink között ma tűzvirágot bont a vágy is.
 
Hűs, azúrban játszó kék szemedre hull az álom,  
nézlek, s mennybe-vívő édes ébredésed várom.
Dús hajadnak lágy esése, selymes égi fátyol,  
vágyra-hangolt szívem húrjain megint te játszol.
 

Amazónia

 
A parthoz fáradt csónakok tapadtak,
komótos hullám mosta testüket,
míg selymét fontam őszülő hajadnak,
megállt a perc, a hang, a lendület;
mint álmodó, ki épp a létre döbben,
csak egy halászsas zsémbelt, vijjogott.
A sámán csendes szívverése közben
megperdített egy kígyóbőrdobot:
ta-tam, ta-tam, nézd, egybeforrt a távol,
és testvérré lett fű, fa, föld, az ég,
az ember az, ki többet vél magáról,
folyó a lelkem, sírja, sírja rég.

Langyos szép tavaszi estén

Langyos szép tavaszi estén
Hold ragyog az égbolt testén.

Tejút takarója alatt
Lát a világ szép álmokat.

A nappali rémseregek
Sötétben erőt gyűjtenek.

Langyos szép tavaszi estén
A Jövő titkait lesném.

Rettenetes prognózisok
Varjúserege kavarog.

A reménytelenség-sereg
Mégis táplálja a Hitet.

Mindig ideát a mezsgyén;
Langyos szép tavaszi estén.

Atlantisz felett a világ

Atlantisz felett a világ;
Ma sem nőnek égig a fák.

Sok ezer év elfuthatott,
A lényeg mit sem változott.

Van posztmodern humbug-bőség;
Nincs személyes felelősség.

Élet-felszámoló profán
Ül műanyag uborkafán.

Isten talán tökmagot rág...
Atlantisz felett a világ...

Feleségemnek

Mikor koszorúba font ölelő karod,
te lettél az örök angyali oltalom,
tudom, hogy mindig csak a javam akarod,
mint a mesebeli mindent járó malom.
 
Te vagy a napsugár virágos rétemen,
tarisznyámban kenyér, fejem fölött tető.
Mérhetetlen érték, nagy kincs vagy énnekem,
felbecsülhetetlen, de megbecsülhető.

Csillagok vén országútján

Csillagok vén országútján
Bandukol a Múlt,
Ami régen profán maradt,
Mítosz-ködbe fúlt.

Csillagok vén országútján
Sűrű lett az éj,
Elcsitul ott minden súlyos
Régi szenvedély.

Csillagok vén országútján
Nincs protekció,
Minden álmos realitás
Csupán fikció.

Csillagok vén országútján
Elhalkul a dal,
Ügyfelek előtt hódol a
Régi hivatal.

Emlékezet az értékkel
Kompatibilis;
Csillagok vén országútján
Elmegyünk mi is.

Bolondnapon

Bolondnapon...
Bolond napon...
Szél dörömböl az ablakon.

Bolond telefon-bódulat
Gyarmatosít álmot, utat.

Bolond világuralomra.
Tör a bolond dogma-bamba.

Bolondnapon,
Bolond napon...
Európa reszket - nagyon.

Feltámadnak gonosz holtak;
Csapból bolondságok folynak.

Bolondnapon
Bolond gondok;
Hol vannak a bölcs bolondok?

Levél(r)ügyek

 
 
Pattanak a rügyek, repülnek az álmok...
április, ha csoszog, ugyan mit is vártok?
virágzóbb életet, nyugalmas időket...
ebből a káoszból még bármi kinőhet.
 
Kusza a világunk, bonyolult tételek...
feladták a leckét, a fejünk szédeleg -
Migráns ide-oda, csúcs a politika...
levelét elnökünk épp a minap írta.
 
Figyelmeztet benne (ahogy eddig tette),
nehogy tévelyegjen ez a magyar elme -
rámutat a rosszra, pirít a gonoszra,

Oldalak