Blogok

Miskolc

 
Tél van, zimankós, szürke-kék napok,
te nem szólsz, én is inkább hallgatok.
A villamos alig csilingelő,
mögüle gyárak füstje ring elő.
 
Aprókat lépve, szinte félszegen
megyünk az úton, járdaszéleken.
A fény kopottas délután ötig,
olyan erőtlen, érzem, eltörik.
 
Aztán kigyúl a város, izzanak
a Szinva-partig elcipelt szavak.
Kezem kezedben, s mint a gyermekek,
egy padra szívet rajzolok neked.
 
 

Alig egy hónapra az ötvenhatodik

Alig egy hónapra az ötvenhatodik,
A Múlt egyre szélesebbre gombolyodik.

Munkától frissül meg naponta az Erő,
Köd mögül mosolyog hetvenféle Jövő.

Életem legszebbik hónapjait élem,
Van százezer tervem,
Drága Feleségem.

 

Verskufár

 
Cigányszekér zörög, a ponyva rajta
a rím s a ritmus, cifra háremed.
A gondolat törött cserép, a vajda
koszos kezével int, s fizet neked.
 
Vigéckedő vagy, széles útra rátért,
és hajt tovább a dicsvágy hátszele.
A jussodat pár bókoló barátért
elárulod, de kit szolgálsz vele?
 
Olyan máz nincs, mi téged eltakarna,
az ég sem ad szavadnak több hitelt.
Elég lesz majd erőd s a díjak arra,
hogy veszted méltósággal elviseld?

A VADKANRA FOGOTT GYILKOSSÁG (Hogyan halt meg Zrínyi Miklós?) - 6.

Kérdések

 

Figyelmesen olvastuk Bethlen Miklós beszámolóját?

 

Máris adódik néhány előzetes kérdés:

 

A Paka nevű vadász horvátul mond valamit Zrínyinek; aki maradásra kéri a többieket, mondván: „csak meglátom, mit mond ez a bolond".

 

Deus absconditus

Könnyei távol peregnek
A rejtőzködő Istennek.

Ő rejtőzött el örökre,
Vagy mi rugaszkodtunk messze...

Tragikus lény szerepében
Tetszeleghetünk egészen.

Isten jelenléte nélkül
Az erkölcs bankjeggyé szédül.

Transzhumán őrültségeket
Rikoltoz a jövő-beteg.

Scifi-hívő szél lapozgat
Rossz falanszter-vázlatokat.

Egyesek halottnak nézik,
Mások rejtőzködni vélik.

Bürokratikus művészet
Játssza, hogy ő isten-végzet.

Aggott pénz-imperátorok
Hódító pénze csikorog.

A múzsához

 
Ki vagy te, mondd,
ki lelkemről a foltot
szelíden fénybe oldod;
varázsos, szép alak,
én álmodtalak?
 
Szíved hozott,
mikor még hangja sem volt,
de földig ért a mennybolt,
mint könnyű permeteg.
Már éreztelek.
 
A gondolat,
mint tűz a szóban, serceg,
töretlen, röpke percek
időtlen tengerén
ring a test meg én.
 
És sóhajod
akár a lenge szirmok.

A Kisgyermek

 
Egy Kisgyermek olyan erős,
hogy megtartja a világot -
egy Kisgyermek önmagából
a csodákat önti rátok.
 
Bogárszeme mély tavában
szivárványt űz a látomás -
élet-angyal incselkedik,
játékos a csatározás.
 
Benne rejlő felnőtt magja
sebezhető, de nem gyenge -
lelke tárva, nincs bezárva,
szabadságra nyíl' értelme.
 
Bőre rózsa, ajka cserfes,
szíve egyben, még töretlen -

SZENT JÁTÉK VAGY PROFÁN JÁTSZADOZÁS? (Mi a líra és van-e feladata?) - 5.

Kánon és hagyomány

Alapok

Az esztétikai hagyomány természetesen nem egységes, különböző korokban különböző elvek születtek, elméletek fogalmazódtak meg a lírai minőség lényegével kapcsolatban. Van azonban néhány igen fontos közös komponens, amelyek többé-kevésbé az összes hagyományos esztétikai felfogásba beépültek.

Ezek a következők:

Többekért

 
Szerteszét köröttem áttetsző a lét,
függönyök mögött vad álmok gőze száll.
El ne hidd megint, hogy eltakar, ha véd,
gyertya ég előtted, sápadt, görbe szál.
 
Látlak téged, s azt, mi rég halálba vitt,
nem beszélem el, ne félj, s ne vedd zokon.
Fény harapja át az ég határait,
s közben egyre többekért imádkozom.
 
 

Esős téli éjszakákon

Esős téli éjszakákon
Köddel jár a világ-mákony.

Zörög virtuális bazár;
Anyag entrópiára vár.

Köröznek idő-madarak,
Múlt-leveleik hullanak.

Esős téli éjszakákon
Gonoszság ül csupasz ágon.

Kérődzik hatalom-tehén,
Pénzfelhő a világ egén.

Gonosz hit: hatalom-verem,
Érte van a történelem.

Esős téli éjszakákon
Csikorog a jövő-járom.

Akárhogyan rázza magát,
Minden gonosz terv csak - plakát....

Elrendelés? Régi avar.
Rálép az Ember - ha akar.

Nincs alku

A sok levél a fák alatt alél,
a fagykirály naponta rajta rág.
Goromba szerzet ő, a gyomra tág,
unatkozik, s e passziónak él. 


Ma még kivár a jó, a zsenge ág, 
de hogyha majd türelme véget ér, 
pezsegve lázad akkor itt a vér, 
s hatalma szírtkemény jegekbe vág. 

Szerelmek illatán, a flaszteren 

Új esztendő - régi latyak

Új esztendő - régi latyak;
Nyirkosodnak idő-falak.

A múlandó Múlttá érett,
Megújul a régi Élet.

Időtlenségben Kegyelem;
Lelkünkben épül a Jelen.

Új esztendő - régi latyak;
Kárognak a hollóhadak.

Reményt szürke fátyol kísér,
Globál-pénz bőrébe nem fér.

Ördög a világfát rázza,
A nemzeteket gyalázza.

Új esztendő - régi latyak;
Vízöntőbe megy a Halak.

Anyag lelket sose éget;
Mindig megújul az Élet.

Mindig lesznek szkepszis-hadak;
Új esztendő - régi latyak.

Oldalak