Anikó születésnapjára
Beküldte lnpeters - 2012, június 2 - 21:35Életeink együtt futnak,
Emlékeink szaporodnak,
Hullnak, mint a hó.
Köszönöm, hogy a Társam vagy,
Életeink együtt futnak,
Emlékeink szaporodnak,
Hullnak, mint a hó.
Köszönöm, hogy a Társam vagy,
Piros ruhájában büszke daccal állt,
kecses külleme csábítóan vonzott
Rossz a jelen kedve -
nem tervezve jövőt,
múltba temetkezve
múlatjuk az időt.
Huszonnyolcadik rész
Régi nyelvvel, ősi hittel
Magunkra hagyott az Isten.
——–
Tőke-szlogen sírba untat;
Szirének csalfa énekével, búgva
jött el a hajnali vonat,
ágyam szélén ültél, hajadat húzta
Érzem a rózsád - gomblyukon ülve,
lágy zivatarral bombázza orrom:
mennyei ostrom...
Mysty Kata:
Mint, imát
Savanyú a Jelen arca,
Foga fáj;
Hogy’ lehetett mára a pénz
A király?
——–
Mysty Kata
Halandó a létrán
Lélekpárhuzam között feszülök...
Anyám élő lelke munkál bennem;
fogyó testi erőm Általa nő,
Tőle válok kitartó türelemmé.
A Szentlélek létrát emel közénk,
így mehetek lépésről lépésre,
gátakon át az öröklét felé... !
Mondd Uram, hol a mágikus kéz,
mely agyban, szívben rendet rakna?
Hol a tükör mely szemünkbe néz,
Piros pünkösd közeledvén
Kész a számadás:
Piros pünkösd öröksége
Édesanyám, fogd a kezem,
Nem félek így együtt Veled!
Édesapám, fogom kezed,
hintán szállok, megérkezem.
Nagyanyó(kám), hívj öledbe,
oly jó itt a közeledben!
Nagyapó(kám), gyere sétálj...
Friss levegő neked sem árt!
Gyertek mind ide gyerekek...
Ünnepi dísz a lelketek!
Huszonhetedik rész
Igazából a szerelmet a maga teljességeiben, lehetőségeinek valódi távlataiban ma sem ismerjük. A szerelemnek igazából annyi változata, illetve annyi egyedi, semmi máshoz nem hasonlító megnyilvánulása van, ahány szerelem a gyakorlatban. A szerelmet nem nagyon érvényes tipizálni, csoportosítani, az egyes szerelmek nem alfajai valamiféle ideális vagy elméleti szerelemnek, hanem mindegyik a szerelem teljességét képviseli a maga egyediségében is.
Lángokká izzasztott e pőre szerelem,
itt lobogok benned, szent vágyak tüzében.
Komorodik a világ,
Halál lépte dobban,
Szorongató nyomorúság
Terjed egyre jobban.
——–
A mesék hatása engem elért....
Ross,és Ágnes nyomában....nem nyomán...
Mysty kata
Falra fel!
Magas falat mászni dejó!
Izgalma oly megindító.
Aki följuthat a csúcsra,
"Bátor "név lesz ajándéka!
Ott az fal , hú de magas!
Számold meg, van hatvan arasz!
Ráadásul , mint a sín,
Egyenes , fényes és sík!
A békák versenyre beálltak,
Kürtszóra a falra másztak.
A nézelődők kiabáltak,
úgyse ti lesztek a bátrak!
Herczeg Ferenc művei 1949 után Magyarországon már nem jelenhettek meg, darabjait a színházak nem játszhatták.
A korábbi írófejedelem visszavonultan élt, de korábbi modorából semmit sem engedett, alig néhány emberrel érintkezett. Méltósággal viselte, hogy – nagyrészt parancsszóra – kimegy a divatból.
Akinek megvolt a Herczeg-életmű 40 kötetes díszkiadása, az is jobbnak látta elrejteni, vagy kidobni ekkoriban.
Külföldön azonban nem mindenki felejtette el.
Ropja már a félcipő,
Döng a föld alatta;
Úgyis elmegy, aki adja,
Az is, aki kapja.
——–