Blogok

Újévi kívánságok

Jöhet az új év

Alattam is kék,
Fölöttem is kék.
Jöhet az új év,
Jöhet ha túlél!
 
A homályban szét-
terülve néz le...
Szürkül a kék ég,
nem is mozdul még.
 
Ringatja a csend,
s domb-kékfolyam-rend.
Rajta ül a fény,
Takarója rég!

MystyKata

 

Újévi rigmus 2016-ra

Vége felé battyogunk már

Az óesztendőnek,

Boldog újévet kívánok

Férfinak

És Nőnek!

 

Kívánom, hogy jókat hozzon

A jövő esztendő,

Örömből és munkából is

Jusson elegendő.

 

Kívánom, hogy az óévnél

Rosszabbat ne hozzon,

Sors, hatalom kárunkra ne

Osszon vagy szorozzon.

 

Szabad akarattal lássunk

Át a végzet-rácson,

Bárki bármit mond, jövőre

Lehessen karácsony.

Csillámok az Újévre

 
Vidám év-búcsúra
gyújtóssal készülök -
bút dobok a búra...
hamvadjon, mint üszök.
 
Perzselem a rosszat,
a fájást, a bántást -
glancolom naphosszat
a reményt, hát kántáld:
 
"Legyen olyan évünk
ezután már mindig -
mikor bölcsességünk
simulva ránk illik.
 
Ne az idézettől
okuljon jellemünk -
hanem azon sebtől,
mit magunkon ejtünk.
 
És nyessük merészen

Ünnepi áldás

H.Gábor Erzsébet
Ünnepi áldás
 
Ünnepi illat lengi a fenyvest, gyanta a fákon,
csurran a csepp, és ráfagy a törzsek telt derekára.
Gyöngyei csillag fényeit ontják - mennybeli álom!
Ébred a Hold is. Leplet aranyból szór ma a tájra.
 
Hópihe szálldos, kucsma a testes szirt tetején már.
Hallgat a szél, oly mély nyugalom van, toll-puha minden.
Sziklaodúban szunnyad egy éltes, vén denevérpár.

Csodára várva

H.Gábor Erzsébet
Csodára várva
 
Mióta élek csodára várok,
csillogva csaltak csalóka álmok,
s szárnyakat csenve repültem messze,
távol a mától, egyre, csak egyre.
 
Azt hittem jobb lesz fenn az egekben -
igazán ott én sose szerettem
úgy, ahogy téged, itt lenn e Földön -
illúzió az, flitteres börtön!
 
Jobb itt nekem, hol illatok vannak,
ahol a szívek szavakba halnak,

Karácsony, ha tovaröppen

Karácsony, ha tovaröppen,

Jelen szunnyad sűrű ködben.

 

Az év utolsókat dadog,

Jönnek a rigolyás fagyok.

 

Meghitt szoba, puha párna,

Duruzsol a kicsi kályha.

 

Karácsony, ha tovaröppen,

Alszik a Jövő a ködben.

 

Jövő szunnyad pilleágyon,

Felelős értünk az Álom.

 

Karácsonytól feltöltődve

Megyünk a ködben – előre.

 

Karácsony, ha tovaröppen,

Ül a világ néma csöndben.

 

Ünnepekkel körülvéve,

Döntés kéne,

Jövő kéne…

 

2015. -IX.

KILENCEDIK RÉSZ

 

„Egy párhuzamos dimenzióban minden másképpen történt”

 

 

Amerikai Magyar Népszava

2015. október 5.

 

Szolidaritási adó Magyarországon

 

Kis hazánk példát mutat a világnak!

 

A tegnapi parlamenti ülés – ahol kizárólag a kormánypártok képviselői jelentek meg – egyhangúan elfogadta a szolidaritási adó tervezetét, így az új adó tizedikén hatályba is léphet.

Kalácsot rajzol neked

H.Gábor Erzsébet
Kalácsot rajzol neked
 
Karácsony rezeg a fán,
hiányzol nagyon, apám,
ezüstös ágán a fény,
reszkető, puha remény.
 
Alatta könyvek, csomag,
hintaló, játékvonat -
nélküled fut a vagon,
arcképed lóg a falon.
 
Együtt az egész család,
s míg Flóra aranyhaját
simítja gyenge kezem,
tereád emlékezem.
 
Csendesen múlik az est.

Esti snittek

Csalóka csendben
pilled a város.
A bejgli hadak
ismét győztek,
ifjú és vén gyomor
kegyelemért kiállt.
Kopott aszfalton
macska lábnyomokban
megcsillan a fény,
szitáló köd füröszt 
nyápic kankutyát.
Csámpás járású,
deres hajú vagány 
kortyolja borát
a sarki lámpa
sápadt világánál.
A színházi vízköpő
madárszaros fejéről
apró védőangyala
szomorúan néz le rá,

Áramlatban

 
Úszunk az árral, töretlen sodrával,
testünk fáradtan simul rá a vízre -
vállunkon lebben a hullám palástja,
torkig lettünk hát... élettel telítve.
 
Feladni sosem, azt sohasem fogjuk,
erősek vagyunk, öröklét tán ránk vár -
ám ha esetleg nem bennünket választ,
dacosan hisszük, lehetünk Itt "császár".
 
Generátorok, s fogódzók kellenek...
szív-liánok és lélek-csimpaszkodók -
nélkülük meghal a szellem a testben,

Karácsony éjjelén

Merengek a szófán, e gyermeki órán,
a sarokban poros múltam árnya kószál. 
A szobában anyám finom illata leng,  
szavának dallama még a fülembe cseng.
 
Bent hagytad szívemben, ezt a markáns borút, 
hiányoddal vívok végtelen háborút.
Karácsony éjjelén, egy dolog vigasztal,
régóta vigyázol rám, mint égi angyal.
 

Karácsony köpönyegében

Karácsony köpönyegében,

Ahogy szépen,

Ahogy régen…

 

Békességben,

Tisztességben,

Ahogy egyszer,

Sokszor,

Régen.

 

Áldott Béke földön-égen,

Karácsony köpönyegében.

 

Karácsonynak sátra alatt

A Pillanat – életet ad.

 

Ül az Idő

Csendben,

Halkan;

Az Életnek értelme van.

 

Örökéletű Pillanat

Karácsonynak sátra alatt…

Karácsonykor

Kinn: a vén December-medve,

Köd mélázik pityeregve,

De ma mégis

Minden szépen, fényesen ragyog;

Boldog vagyok.

 

Mosolygó karácsony hozott

Ünnepi fenyőillatot,

Hétköznapi áhítatot

Gyertya meghitt fénye lobog,

Itthon vagyok,

Boldog vagyok.

 

Itthon vagyok,

Boldog vagyok,

Élek,

És élni akarok.

Lehajtott fejjel

Karácsony első napján
lehajtott fejjel
állunk jászlad előtt
keresztényként, Jó Urunk.
Bár milliószor
olvastuk tanításaid, 
szívünkhöz nehezen
jutnak csak el.
Tegnap is fölösen 
dőzsöltünk és talmi,
hasztalanságokkal
öveztük fel magunk.
Megint - sokadjára
sem fogadtuk meg
óvó intelmeid.
Ma, megébredve 
a bejgli kómából
és hús csömörből,
lehajtott fejjel 
bánjuk bűneinket,

Oldalak