A polgármester gyakran megfordult a szérűn; követte, hogyan teljesítik a kijelölt tervet, minél hamarabb és szemveszteség nélkül. Olyankor Kálmánnal is elbeszélgetett. Észrevette, hogy rokonszenves neki. Hamar be is bizonyította. Felajánlotta segítségét.
– Ki a gazda a háznál?- kérdezte meg néhány nap múlva.
Tudta, hogy Elek is otthon él, a családhoz tartozik.
Kui János
Oszlik a köd
A Meszes csúcsát elfedi a köd,
erős hideget érez, és köhög.
Beteg a Meszes, a városra néz,
neki gyógyulni, nem lehet nehéz.
Erősen áll, figyel a városra,
s a veszélyektől mindig megóvja.
A ködbe fújok, széledjen hamar,
látni akarom, amit eltakar.
Kui János
Új esztendő
2015
Az új esztendő
hideggel, hóval
érkezett hozzánk,
mi nem reszketünk:
meleg a szobánk.
Vesszük a bundát,
kint a szánka vár,
megyünk a dombra,
egyszer lecsúszunk,
s jön a korcsolya.
Sílécünk is van,
ki is próbáljuk,
meredek a domb,
leereszkedünk,
vajon melyik jobb?
Népes társaság
ünnepel együtt,
hogy az új év jött,
és hozott nekünk
sok-sok örömöt.
Kui János
Visszafordítottam
Kui János
Csatangolok
Kui János
Szenteste
Kui János
Hűség
Friss bimbóból lesz a virág,
énbelőlem soha semmi,
mert nem elég csak akarni,
tudni kell a verset írni.
A tehetség is kell hozzá,
csak akarni, az nem elég,
és mégis írni, merészség.
A tehetség ritka jószág,
a sors mindenkinek nem ád,
érzem, nekem van valami,
de nem tudott kifejlődni,
csak népi stílusban írok,
s ahhoz hűséges maradok.
Kui János
Remete
Kui János
Az idő rabságában
(depresszió)
Kálmán munkája mellett időt szakított arra is, hogy Virággal foglalkozzék. Jól érezték magukat együtt, s olyan szorossá vált a kapcsolat közöttük, hogy a virágszálat olyasmivel is megrágalmazták, amire egyikük sem gondolt. Kálmán házigazdái, Bözsi néni meg a fogadott lánya mondott különösen rosszat róla, mert talán eladó volt a fogadott lány is.
Kui János
Mikulás bácsi
Miklós bácsi, Mikulás,
nagyon közel vagy már,
rakd meg a nagy zsákodat,
a sok jó gyerek vár.
Tudom, hogy elkészültél,
tele van a zsákod,
ha megérkezel hozzám,
köszönetet mondok.
Mit tegyél zsákodba
Mi legyen a csomagban?-
azt te jobban tudod,
nekem mindig a legszebb
ajándékot hozod.
Mondod, hogy megérdemlem,
mert jó gyerek vagyok,
ettől az esztendőtől
iskolába járok.
Megegyeztek, s azután ott lakott, és ott is ebédelt. A beszélgetésekből kiderült: Bözsi néni fogadott lánya, Ibolya, rokonságban van Kálmánnal. Még közvetlenebbé vált közöttük a viszony. Ezzel meg is fogalmazta magának:
Almássy János
Itt a sarkon
Almássy János
Vajon?
I
Fiatal már nem vagyok,
túl öreg se nagyon,
ami bennem pislog még,
világíthat vajon?
II
Menj ki a tetőre,
és onnan nézz vissza,
kérdezd a csillagot:
ő vajon mit látna?
III
Vajon a szegénység
szülte a hatalmat,
vagy a hatalom
a szegénységet:
ki tudja, mondja meg!
IV
A kert alatt foly a patak,
a tükrében már nem látlak,
vajon miért áldottalak?
V
Mit mondhatnék neked?
Most arra gondolok,
mit mondhatnék neked
egyszerű szavakkal,
csak hozzád szólót?
Hervadt szóvirágot
nem érdemelsz tőlem,
hogyha egyszer virág,
akkor élő legyen,
s ilyeneket pedig
találsz a szívemben.
Azokat fogadd el,
tedd a poharadba,
gondozd, hogy éljen még,
s ha jön a búcsúzás,
fond a koszorúba!
a f e l j u t o k
r
b
m
o
d
m a r a d o k