Blogok

Névnapodra azt kívánom,
Éljünk együtt még soká;
Amíg Ketten vagyunk,
Mindig
Lesz Miért, és
Lesz Hová...

Drága
Kicsi
Feleségem;
Szép az életem
Veled;
Köszönöm, hogy éppen  nekem
Szentelted
Az Életed.

Fehér lepel borult a tájra,
mint anyám hajában megbúvó
letűnt idő sötét hajszála,
úgy üt el a fekete folyó,
amint tél gerincén kanyarog.
Jégtáblán sodorva múltadat,
jövődet hozza az áradat.
(2002)

CSÜTÖRTÖK

Május 13.

16 20

Róma

Olaszország

    Sir Robert James Frazer, a Scotland Yard egykori főfelügyelője kora délután érkezett meg a WizzAir járatával Ciampino repülőterére. Mogorva öregedő sofőr várta. Gépkocsiba ültek, és a szürke Fiat Marea úgy repesztett Róma felé, hogy a főfelügyelő alig kapott levegőt. Alig látott valamit az útból. Menet közben nem beszélgettek, a sofőr csak törte az angolt, Sir Robert meg egy szót se tudott olaszul.

Régi téli hétköznapok
Jégcsap-dala újra kopog.

Minden mozdulat tovaszállt,
Tán a vén Idő is megállt.

Télbe ködült gyermekkorok
Emlék-folyama kanyarog...

Régi téli hétköznapok
Emléke a jégen ragyog.

A csöndes vidéki telek
Emléke lelkemben remeg.

Derékmagas, fehér falak;
Apám vág a hóban utat...

Régi téli hétköznapok;
A feledés mindig - dadog.

Havas utak, szánok, hitek,
Karácsonyfát termő hideg.

Jégbordát szántó lópata,
A téli este illata...

Ítéletidő
augusztusban,
aratás idején,
száguldottam
Illés szekerén.
Fent lángolt
a Nap, lent
izzadtam,
 Illés szekeréről
menekülni
próbáltam.
Régen akart
szekereztetni,
de mindig el
tudtam kerülni.
Most már hagyom,
hogy elvigyen,
s ágálni fok én,
Illés próféta
tüzes szekerén.

A karácsonyhoz úgy hozzátartozik a bejgli sütése, mint a nyárhoz a napsütés. Évek óta saját magunknak sütöm meg ezt a karácsonyi finomságot, mákos, diós töltelékkel, zsíros, kelttésztából, ahogy anyutól tanultam. A tetejét tojással kétszer átkenve, hogy szép márványos legyen, mert igaz, hogy az íze a fontos, de azért a látvány se mindegy.

HETVENKETTEDIK RÉSZ

Arisztonikoszt nem sokkal utóbb – a balsikerű athéni flottavállalkozás összeomlását követően - Szürakuszaiban lefejezték. A kivégzést komor elégtétellel szemlélő pátriárkai külsejű perzsa követ pedig természetesen nem volt más, mint Napsárkány. Ezeket a dolgokat már Babilonban beszéltük meg egymással, nem sokkal azelőtt, hogy bevonultak oda Nagy Sándor katonái.

Szent Karácsony köpönyege
Ráterül a tájra,
Az Ünnep eljövetelét
Testünk-lelkünk várja.

Fagy markában a vén Idő,
Mint didergő herceg,
Egymást melegítgetik a
Lassan múló percek.

Hosszú, téli esték végén
Didereg a Lélek,
De ünnepet ígérnek már
Az ádventi fények.

Szent Karácsony köpönyege;
Ádventi remények...
Sohasem költözhet a holt
Anyagba a Lélek...

Mellkasodra ült a tél nehéz köde,
kínt zihál a szufla, hogyha fojtogat;
hóka arcra festve rózsafoltokat
kéjelegve nézi, nyelved öltöd-e?

Dermedés a sorsod ott, ha gyenge vagy.
Hantra, padkaágyra jár a méla hit,
dobta rég a lét a luxusálmait.
Nagykabát se véd meg, úgy beleng e fagy.

Jégkirály jön égi hóderes lován,
őt predesztinálta sorsa mostohán,
hogy ha erre téved, új csodát tegyen.

Mégse higgye senki, néki nincs szíve,
lám a tájat  itt ezüsttel hinti be:
pusztulása ékes, álma szép legyen! 

Mint a gyermekkori telek;
Csikorgó hó, szürke hideg.

Régi tél emlékezni kér:
Mint egykor - fekete-fehér.

Jeges úton csendben mulat
A régi avitt hangulat.

Mint a gyermekkori telek;
Hallgat a világ - reszketeg...

Szőrös a füle a fagynak,
Fehér tetők bólogatnak.

Ködös, jégbordás udvarok;
Kertek alján Múlt vigyorog.

Mint a gyermekkori telek;
Köznapi remény enyeleg.

Egykori fagyok emléke;
Csendes, szürke lelki béke...

A Múlt kopott kabátjába
Van a Jövő titka zárva...

Zene száll
Fuvola hangján;
Bach,
Utána
Hacsaturján...

Mint mese,
Vagy éber álom:
Színpadon
A Kicsi Lányom...

Az összes huszonnégy éve
Épül bele a zenébe...

Száll a zene,
Szól a zene,
Szíve-lelke
Benne,
Benne...

Szálljon,
Szálljon,
Mindig szálljon...
Zenéd,
Lelked,
Kicsi Lányom...

Rád
Zene, meg
Öröm várjon;
Boldog legyél,
Kicsi Lányom!

Hideg télben hideg ének;
Álmaink az égig érnek...

Jég szorítja a világot,
De a Remény ma is - áldott.

Csontig fagyasztó zegernye;
A Múlt mára - szikkadt pernye...

Hideg télben hideg ének;
Anyagelvek jégben élnek.

Téli Föld repedve forog,
Rossz entrópia vigyorog.

Jégbe fagy az Isten szava,
Hull a realitás hava.

Hideg télben hideg ének,
Tornyosulnak ránk az évek.

Hidegednek újabb telek,
Felnőtt lett már mindkét gyerek.

Sátánbohóc időt kapál,
Célkeresztbe néz a halál.

Május 12.

Le Matin

Rendőrségi hír

Kérjük, jelentkezzenek mindazok a személyek, akik bármilyen információt nyújthatnak a május 7-én Pulnoy (Lorraine) közelében talált megnyúzott férfi holttestről, az áldozat személyéről, vagy a bűncselekmény körülményeiről.

A nyomravezető számára a Francia Köztársaság belügyminisztere 50 ezer euró pénzjutalmat ajánlott fel.

Május 12.

20 42