Ébredés
Beküldte hzsike - 2014, január 9 - 15:29H.Gábor Erzsébet
Ébredés
„Szemhéja lassan felreped",
és újra él a Tűzmadár,
világok múltak ezredek,
hamvába hullva szenvedett,
előtte többé nincs határ.
Perzselve mindent, felrepül,
nyomában izzó láva ár,
szárnyaló vágya felhevül,
a Föld a Mennyel egyesül,
az égi párja várja már.
Együtt indulnak újra el,
elölről kezdve életük,
a két szerelmes útra kel,
az érzés bennük úrra lel -
kísérti őket végzetük.